2022. május 23. hétfő
Dezső

Batagaika - a permafroszt gigantikus krátere mely veszélyre figyelmeztet

2021. október 10., 08:00
Batagaika - a permafroszt gigantikus krátere mely veszélyre figyelmeztet

A permafroszttal kapcsolatosan sajnos egyre többször lehet olvasni arról, hogy az állandó fagyos talaj felenged, ami jelentős metánkibocsátással is jár, illetve igen érdekes élőlények, vagy azok maradványai kerülnek elő belőle. 

Kevesebbszer kerül azonban szóba az a tény, hogy ez az olvadás bizony a felszínt is erősen átalakítja, olyan “lukakat” hozva létre, melyek kiterjedése egyre nő, és lassan nem uralják a tájat, hanem maguk lesznek a táj. 

kép: severe-weather.eu

Hogy miért keletkeznek? A kifejezés, hogy “állandóan fagyott talaj” nem egészen helytálló, sokkal megfelelőbb a kirotikus, mivel a jég jelenléte nem feltétel a permafroszt esetében. A talaj növényzettel borított, fenyőerdők és sok már élőlény is nagyon jól érzi itt magát. 

Az egyik legnagyobb “luk” vagyis inkább permafrát kráter a Batagaika, mely 30 éve keletkezett. A kialakulásának okai között a tudósok előkelő helyre sorolják azt a tényt, hogy az itteni fák közül nagyon sokat kivágtak. Ez azt eredményezi, hogy a lomb nem vet árnyékot a talajra, amelyet így lényegesen több napsütés ér, és megolvad. A dermedt rétegek kiolvadva összeesnek, így keletkeznek ezek a kráterek. 

 

A Batagaika is ezen az elven jött létre, és évről évre egyre nagyobbá vált. Kezdetben csak egy kisebb hasadék volt, de a helyiek már akkor a pokol kapujának titulálták. Mostanra a kráter 1 km hosszú és 86 méter mély, évente pedig több, mint 30 méterrel nő. A tudósok élénken érdeklődnek a kráter iránt, egyrészt, mert elképesztő leletek kerülnek elő belőle, mint a nőstény barlagi oroszlánkölyök, melynek a bundája is megőrződött a dermedt talajban. 

De az érdeklődés annak is szól, hogy néhány ezer éve a permaforszt olvadása egy olyan klímakatasztrófát idézett elő - vett részt annak kiteljesedésében, melyhez most sajnos mi is egyre közelebb kerülünk. Ez az eseménysor pedig olyan változásokat hozhat, melyekre egyáltalán nem vagyunk felkészülve. 

kép: Kate Orlinsky National Geographic

A természet persze igyekszik visszaállítani az egyensúlyt, és a Batagaika kráterében a növényzet gyorsan fejlődik. Ahol pedig a fák elég magasra nőttek már, ott az olvadás léptéke is jelentősen lassul – a növekedés és az olvadás folyamata azonban messze nincs szinkronban, utóbbi lényegesen gyorsabb, mint előbbi. 

lead kép: Kevin Keys

Ezek is érdekelhetnek