2019. március 25. hétfő
Irén, Írisz

Ami életet ad, az öl meg majd minket?

2019. január 31., 08:00
Ami életet ad, az öl meg majd minket?

A világon minden egyensúlyi helyzetre törekszik, és ha azt felborítjuk, akkor gond van. ez a mérleg elv valóban mindenhol igaz, a politikától elkezdve a gazdaságon keresztül természetesen a környezetünkig. Ami kis mennyiségben jó, sőt elengedhetetlen, az nagyobb mennyiségben halálos és pusztító lehet, és ha időben nem lépünk, akkor az életünket adó dolgok el is vehetik azt.

Algásodás, mérgezés, vízhiány

Jelen esetben éppen a nitrogénről van szó. Ez az anyag elengedhetetlen az élethez, a DNS, a szövetek és számtalan fehérje alkotóeleme. De ez az anyag segít a növények növekedésében is, és megtalálható a levegőben is, méghozzá 78%-os arányban. Igaz, ez utóbbi inert formában van jelen, vagyis nem reaktív nitrogén, így a környezetre nem káros. A levegőben azonban sok reaktív nitrogén is jelen van, mint az ammónia, a nitrogén-oxid, vagy a nitrátok és nitritek.

Az emberi tevékenység 2010-re ötször ennyi nitrogénnel „látta el” a Földet, mint az alapesetben lett volna. A fő gondot a műtrágyázás és az állattartás jelenti. Első esetben értelem szerűen a nagyobb hozam a cél, így a területek műtrágyázása bevett szokás, ami viszont hatalmas mennyiségű extra nitrogént jelent. ez a mennyiség már nem csak a növényekben, hanem a talajvizekben is jelentkezik, amik így mérgezőek lehetnek, károsítva ezzel az egész ökoszisztémát.

kép: thedrswolfson.com

Az állattartás is komoly gond. Nem csak a marhák, disznók, birkák, kecskék, csirkék és más haszonállatok gázeregetése a gond. Kevesebb, mint 1 kg marhahús előállításához nagyjából 6 kg nitrogén szükséges, ugyanennyi disznóhúshoz 3 kg, míg a csirkéhez 2,5 kg nitrogén szükséges. A húsfogyasztás mértéke pedig nem csökken, nem csoda hát, ha a hatalmas marhatelepek mellett mára mérgező lagúnák alakultak ki.

A Mexikói-öböl, a Nagy Tavak, vagy a Chesapeake-öböl algásodásáért a kutatók szintén a nitrogént teszik felelőssé. A jelenség nem csak a vízminőségre van hatással, de a benne lévő életközösségekre is, hiszen kevesebb a fény a tápanyag, ami a halállomány csökkenéséhez vezet, ez pedig minden másra is hatással van, többek között a gazdaságra, és az élelmezésre is.

Állj!

Abban az esetben sem vagyunk kint a vízből, ha holnaptól már egyáltalán nem szennyezzük a környezetet nitrogénnel. Ez egyrészt kivitelezhetetlen, hiszen elképesztő élelmezési válságba sodorná a világot, másrészt akkor is több tíz évre lenne szüksége a környezetnek ahhoz, hogy regenerálódjon, és visszaállhasson a normál nitrogénszint.

kép: sv.roslinyakwariowe.pl

A megoldást hosszútávon az étkezési szokások átalakítása jelenti. A húsevés visszaszorítása mellett a tejtermékek és a tojás is hozzájárul a szennyezéshez, így ezek fogyasztását is csökkenteni kell. A változatos étrend mellett vissza kell hozni a köztudatba a ma már elfeledett élelmiszernövényeket is, melyek ellenállóbbak, termesztésükhöz nincs szükség akkora mennyiségű nitrogénre sem, ezzel a folyamat lelassítható, sőt megállítható is.

lead kép: en.wikipedia.org