2019. június 26. szerda
János, Pál

A rizses hús a legrosszabb klímakaja

2019. június 12., 08:00
A rizses hús a legrosszabb klímakaja

A klímaváltozás egyik fú mozgatórugója az étkezés. Na nem az a baj, hogy sok szén-dioxidot lélegzünk ki evés közben, hanem az, hogy az étkezési kultúránk sokszor nem veszi figyelembe azt, hogy mekkora is az ökológiai lábnyoma 

A nagy mumus tehenek 

Azt ma már tudjuk, hogy az állattartás bizony nem tesz túl jót a bolygónak. Mármint az a méret, amit jelenleg az emberiség képvisel biztosan nem. Azon túlmenően, hogy sokszor embertelen körülmények közt tartják a haszonállatokat, az általuk kibocsátott metán komoly gondot jelent a globális felmelegedés elleni harcban. 

kép: garden.lovetoknow.com

Egészen pontosan az élelmiszer termelésben az állattartásból származik az üvegházhatású gázok 60%-a, ami hatalmas arány. Nem is csoda, hogy erősen próbáljuk csökkenteni ezt a számot, akár a műhús bevetésével, akár a kevesebb hús fogyasztásával, vagy a vegetáriánus étrenddel. De mint sok esetben, most sem látjuk a teljes képet, hiszen nem a hús az egyedüli mumus a klímaváltozás fokozásában.

Tradíciók 

A rizsről sokkal kevesebb szó esik, pedig kellene róla beszélni, hiszen az Environmental Defense Fund nevű nonprofit szervezet is rámutatott tanulmányában: éves szinten ennek a növénynek a termesztése 1200 szénerőmű szennyezésével ér fel. 

A rizs termesztésénél az árasztásos módszert alkalmazzák, mert gátolja a gyomnövények fejlődését. Ez már önmagában is hatalmas mennyiségű vizet igényel, amiből ugye nincsen túl sok, de emellett a vízben lévő mikroorganizmusok lebontják a talaj szerves anyag tartalmát, amivel metánt állítanak elő. Ezt a növényt azonban nem lehet egy tollvonással kivenni a hétköznapi ételek közül, hiszen egész Ázsiában igen nagy kultúrája van a fogyasztásának. 

kép: sciencenordic.com

A megoldás a termelés módszerek átalakításában rejlik, így az ENSZ is ösztönzi a gazdákat a kiszárításos módszer használatára. Itt az árasztás és szárítás váltakozik, de megvan a maga hátulütője is. Ha ugyanis nem megfelelő időben reagál a gazda, akkor dinitrogén-oxid szabadul fel, ami háromszor rosszabb a szén-dioxidnál. Ráadásul a módszer sokkal több vizet igényel, vagyis ha megoldás is, akkor is csak időleges lehet, hiszen cseberből vederbe kerülhet miatta az emberiség. 

lead kép: