A légszennyezettség után a második legnagyobb mumus: a zajszennyezés

Ma már tudjuk, hogy a légszennyezés milyen durva hatásokat képes kiváltani a szervezetünkben, és nem is kételkedünk abban, hogy jobb elkerülni a lehetőségét is. Ugyanakkor a második leginkább drasztikus hatásokat kiváltó környezeti terheléssel kapcsolatban meglepően elutasítóak vagyunk, hiszen az semmi komoly, csak egy kis zaj... 

Igen, a második legmegterhelőbb szennyezés a szervezet számára a zaj, mely ma minden ember életében jelen van. Igaz, a vidéken, csendesebb környezetben élők számára kisebb a terhelés, de ott is szembesülni kell a gépek zajával, a vonat zakatolásával, vagy az elhaladó autók keltette hangokkal. A városokban élők számára azonban ez a terhelés fokozott. 

Igyekszünk ugyan megbarátkozni vele, sokszor azt mondjuk, már nem is halljuk a rengeteg autót, az éjjeli szirénázást, a szomszéd fúrását - faragását a hatodikon és azokat a zajokat, amik mindennaposak egy városban. Ugyanakkor a szervezetre gyakorolt hatásukkal számolni kell, hiszen jelentős. 

Ezt ma már a tudomány is egyre nagyobb hangerővel harsogja, hiszen tenni kell valamit, mert a városiasodás ezt a problémát gigantikussá növeli. De mégis mit lehet tenni? Nos, mivel a városi zaj mintegy 90%-a(!)a közúti közlekedésből adódik, itt kell megfogni a gyeplőt. A tömegközlekedés, pláne a föld alatt zajló változat elképesztően sokat képes tenni a zajszennyezés csökkentéséért, ahogyan a fásítás és a sok – sok zöldfelület is, hiszen ezek enyhítik, jelentős mértékben csökkentik a zajszintet. És ezzel bizony nem csak azt nyerjük, hogy csendesebb lesz a környékünk! Kipihentebbek, emiatt kiegyensúlyozottabbak és produktívabbak leszünk, valamint a zajszint drasztikus csökkentése az egészségünkre is igencsak erős pozitív hatással lesz. 

képek és lead kép: shutterstock