A klímaváltozás ütőkártya a kullancsok kezében

A kullancsokat valószínűleg senkinek nem kell bemutatni. Sokan undorodnak tőle, de szinte senki nem kedveli ezeket a kevéssé gazdaspecifikus vérszívókat, melyek életük során két-három gazdából is táplálkoznak, mivel a vér elengedhetetlen a fejlődésükhöz és a szaporodásukhoz.

Merre keressem?

A kullancsoknak kb. 700 faja ismert szerte a világon, tehát egy igen jól alkalmazkodó lényről van szó. A nedves, árnyas környezetet kedvelik, a hideggel és a szárazsággal nehezen birkóznak meg. Ennek megfelelően sajnos a klímaváltozás kedvez ennek az élősködőnek, ami nem jó hír. Hazánkban mintegy 20 faja ismert, de hála a melegedésnek, valószínűsíthető, hogy eddig nem honos fajok is meg fognak jelenni.

Kullancsokkal tehát mindenhol találkozhatunk, bár a Földközi-tenger régiója kevesebbet tartalmaz, főleg a száraz nyarakon, de ez sem igazán mérvadó. Sokáig a skandináv országok legalább részben védettek voltak a kullancsok ellen, de a klímaváltozás ennek is betett, és a vérszívók ezeken a területeken is egyre jobban elterjednek. Gazdáik főleg az emlősök, de szívnak vért madarakból, akár hüllőkből is.

Mi is ez pontosan?

Érdekes, de a kullancs nem rovar. Ízeltlábú, de az atkák közé tartozik, tulajdonképpen a leghatalmasabb atkát tisztelhetjük benne.

Életmódjával és mozgásával kapcsolatosan is nagyon sok a tévhit. A kullancsok kedvelik a füves, gazos területeket és az árnyas erdőket. Sokan tudják úgy, hogy a kullancsok felmásznak a fákra, és onnan ráugranak az áldozataikra, ez azonban nem igaz. A faj tagjainak zöme 1.5 méternél magasabbra soha életében nem jut, ugrani pedig egyáltalán nem képesek. Sokkal jellemzőbb, hogy az aljnövényzetben várakoznak a megfelelő gazdára, és egy óvatlan pillanatban ráesnek. Tájékozódásukat a hőérzékelés teszi teljessé, és a szagokra is érzékenyek, hiszen így találhatják meg legjobban a gazdaállatot.

Mivel nem ugrálnak a fákról, a felnőttek akár félmeztelenül is sétálhatnának az erdőben, ha zárt az alsó ruházatuk, kicsi az esélye annak, hogy kullancsot szednek össze. Nem így a gyerekek vagy a háziállatok, akik magasságukból adódóan tökéletes célpontjai az élősködőknek.

Érdekes tény, de azokat az embereket jobban kedvelik a kullancsok, akiknek ruházata „szőrös”, mivel az sokkal jobban hasonlít a gazdaállatokhoz, így a farmer jobb választás lehet az erdőbe, mint a kord anyag, vagy egy melegítő. A ruházat mellett figyelni kell arra is, hogy ha megállunk pihenni, lehetőleg ne heveredjünk le a fűbe, bármennyire is hívogató, mivel így a legkönnyebb összetalálkozni a kullancsokkal. Az állatok éppen ezért lényegesen nagyobb veszélyben is vannak a vérszívók szempontjából.

Miért van néha olyan sok?

A kullancsok jól alkalmazkodnak, de nagy ellenségük a hideg tél, a szárazság és a tűző napsütés is. Előbbinek kitéve rövid idő alatt elpusztulnak. A tél azonban mostanában kevéssé tizedeli a kullancsokat. Azok a föld alatt, a fák gyökerei közt keresnek védelmet a hideg ellen, és ha enyhe a tél, nagyon nagy számban élik túl azt. Az sem gond számukra, ha sokáig nem találnak gazdaállatot, hiszen minden fejlődési szakaszukban (lárva, nimfa, kifejlett példány) akár egy évet is kibírnak vérszívás nélkül.

A változó klíma igen kedvező a kullancsok terjedésének, hiszen a melegedés olyan területeket nyit meg számukra, melyek eleddig elérhetetlenek voltak. És ahol eddig is volt kullancs, ott olyan új fajok jelenhetnek meg, melyek tovább rontják az állat amúgy sem éppen jó hírét.

A hazai vérszívók két rettegett betegséget terjesztenek az emberre, a Lyme-kórt, valamint a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást. Az állatok nem ilyen szerencsések, körükben a kullancsok sokkal több betegséget terjesztenek, köztük a Lyme-kórt, a babéziát, vagy az AIHA betűszóval illetett betegséget. Ezeknek a betegségeknek a száma azonban megnő azzal, ha új fajok jelennek meg az adott területen. Így számítani lehet többek közt a nyugat-nílusi láz terjedésére is, mellyel a kullancsok egyes fajai szintén fertőzöttek.

Mit csináljak vele?

Először is tisztázzuk, hogy mit ne: nem szabad olajjal leönteni, a benzin sem jó megoldás, ne zsírozzuk körbe, ne pörköljük meg gyufával és ne nyomkodjuk. Sokan úgy tudják, hogy a kullancsok potrohának végén van egy végbélnyílás, de ez nem igaz. A kullancs a fent említett beavatkozások hatására gyomortartalmát visszaöklendezi a gazdaállatba, vagy emberbe, ezzel pedig meg is fertőzheti azt. Mert a kórokozókat a béltartalom rejti.

A kullancsot el kell távolítani, akár emberben, akár állatban találkozunk vele. Ehhez a legjobb, ha erre kifejlesztett csipeszt használunk, de ha erre nincs lehetőség, az sem nagy baj. A lényeg, hogy gyorsan, határozott mozdulattal vegyük ki. Ehhez használjunk csipeszt, vagy olyan eszközt, amivel stabilan meg tudjuk ragadni az állatot a potroha alatt! Ez utóbbi nagyon fontos, mert ha összenyomjuk az állat potrohát, a béltartalom bejut a gazdatestbe.

Sokan félnek attól, hogy a kullancs „feje” beszakad. Ez nem lehetséges, ha valami beszakad, az csak a szájszerv lehet, de ez sem okoz gondot, nem fertőz. Ha beszakad, a test pár nap alatt kidolgozza. Gond csak akkor van, ha ez nem történik meg, ilyenkor gyulladás jelentkezik, de a fertőzésre ekkor sincsen esély, az csak a béltartalom bejutásával lehetséges.