A tömegközlekedésben a vonat jelent igazán környezetbarát alternatívát, főleg abban az esetben, ha nem a diesel mozdonyos változatot részesítjük előnyben. Ehhez azonban kell pár dolog, többek közt az is, hogy túl nagy távolságokat ne akarjunk megtenni.
Elektromosság
A biciklinél nincskörnyezetbarátabbközlekedési mód, talán csak a séta, de az nem olyan gyors. Nagy távolságokra azonban már csak a megszállottcangásokindulnak útnak a drótszamárral, az átlagember buszra, jobb esetben vonatra száll.
kép: alstom.com
Amíg pedig “csak” a környező települések közt ingázik, akkor a közlekedése zéró emissziós is lehet, hiszen itt - hazánkban is – sokszor az elektromos vonatok kapnak helyet. Igaz, ahhoz, hogy elsöprő legyen a győzelem, nem árt, ha a vonat azenergiátmegújuló forrásokból szerzi be, ami azért nem mindenhol jellemző, de mégis jobb, hogy e felé a trend felé mozdulunk. De mi a helyzet a hosszabb távokkal?
Hidrogén
A Budapest-Esztergom vasútvonal villamosítási eljárásán nagyon jól le lehet mérni, hogy nem egy olcsó folyamatról van szó, még akkor sem, ha máshol jóval olcsóbban is el lehet intézni ezt a változtatást. A felsővezeték a tartóoszlopok kiépítése, a sínek felújítása, és egy sor járulékos költség nehezíti ezt a beruházást, ami sokszor nem is valósul meg.
De ez nem azt jelenti, hogy a diesel az egyetlen megoldás. Ausztriában biztosan nem, hiszen itt állt munkába a világ első olyanvonata, melyet egy hidrogén hajtású mozdony húz.
Itt nincs szükség az elektromos vezetékekre. Az oszlopokra, vagyis a költségek lényegesen alacsonyabbak, a hidrogén töltését pedig kisebb átalakításokkal ugyan arról az oszlopról meg lehet oldani, ahonnan eddig a gázolaj ömlött.
AzAlstromfejlesztette jármű 140 km/h-ás sebességre képes, és igen hatékonynak mutatkozott már a teszteken is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy bár a cég az elsőCoradiaiLintAusztriában állította üzembe, 41 hidrogénhajtású mozdonyt értékesítettek eddig Németország számára.