2020. október 29. csütörtök
Nárcisz

A biofarmokon sokkal több a rovar, mint a hagyományos művelésű területeken

2020. június 6., 08:00
A biofarmokon sokkal több a rovar, mint a hagyományos művelésű területeken

Sokszor és sok helyen foglalkoztunk már azzal, hogy a jelenlegi, hagyományos mezőgazdaság fenntarthatatlan. Na nem azért, mert képtelen élelemmel kiszolgálni bennünket, hanem azért, mert szisztematikusan kiírt minden életet maga körül, így pedig összeomláshoz vezet. 

Élni és élni hagyni 

A nagyüzemi mezőgazdaság a szükséges rossz, hiszen az élelmezést valahogyan meg kell oldani. Csakhogy nagyon nem mindegy, hogy milyen árat is fizetünk érte. A mezőgazdaság alapvetően élelmiszerrel lát el minket, embereket, vagyis tulajdonképpen a túlélésünk egyik eszköze. De mi a helyzet akkor, ha erről az eszközről kiderül, hogy amit ad, az nincs összhangban azzal, amit elvesz? 

kép: cocinafacil.com.mx

A biodiverzitás gyors hanyatlása nagyobb fenyegetést jelent napjainkra, mint a klímakatasztrófa, bár a kettő kéz a kézben jár. Mégis, míg előbbi esetében a változás viszonylag lassú, utóbbinál gyors, és végzetes. A vegyszerezés, a monokultúrás földművelés és a hasonló, terméshozam-növelő módszerek lehetővé tették egy lényegesen dúsabb termelés létrejöttét, de jelentősen csökkentették a megművelt területeken jelen lévő rovarok számát. Ez pedig rendkívül rossz hír, hiszen ökológiai összeomlással fenyeget. 

 

Fenntarthatóan 

Jan Christian Habel, a Salzburgi Egyetem biotudományokkal foglalkozó munkatársa egy csapatot vezetve azt vizsgálta, milyen különbségek vannak az ökofarmok megművelt területei, illetve a hagyományos műveléssel termelő területek között. Természetesen a kíváncsiságuk középpontjában a rovarállomány állt. 

kép: agriculturers.com

A vizsgálat rámutatott arra, hogy az ökofarmokon kétszer annyi rovar él, mint a hagyományosan művelt területeken. Ez a pillangókra, molyokra és méhekre is vonatkozik, melyek ugye nélkülözhetetlenek a beporzás miatt. A több rovar nem csak sokkal gazdagabb élővilágot eredményezett, hanem azt is, hogy a terméshozam is növekedett. 

Ez a jelenség pedig visszaköszön azokban a gyümölcsösökben, ahol a fasorok közt hagyják nőni a vadvirágokat, vagy éppen az olyan művelésű területeknél, ahol a monokultúrák végeláthatatlan tábláit megszakítják a természetes mezők, és maguk a táblák is jóval kisebbek. 

A biológiai sokféleség megőrzése nem csak az ökológiai rendszerek megőrzése miatt fontos, kvázi nem csak azért, hogy az ember – aki erősen függ a környezetétől - életben maradhasson. Azért is fontos, mert gazdasági haszna van, növelni lehet általa a profitot - talán ez utóbbi jelentheti a menekülést az állatok többségének a pusztulás elől. 

lead kép: borgenmagazine.com