Kiderült, mi váltotta ki a Santorini területén történt földrengéseket

Santorini közelében, az utóbbi időben nagyon sok földrengést észleltek. Nem egy vagy két rázkódásról volt szó, hanem több tízezerről, amelyek napokon keresztül ismétlődtek. Ez sok embert megijesztett, hiszen Santorini egy híresen vulkanikus terület, így sokan attól tartottak, hogy közeleg a kitörés. A tudósok ezért sürgősen megkezdték a vizsgálatokat, hogy kiderítsék, mi történik a föld mélyén.

Santorini területén túl aktív mozgásokat észleltek

A kutatások alapján kiderült, hogy a rengéseket nem egy egyszerű földkéregmozgás okozta. A földrengések oka a magma volt, amely a föld alatt lassan megindult, és nem robbanásszerűen nyomult előre, hanem hullámszerűen folyt át a kőzetek repedésein. Ez olyan volt, mintha a mélyben lévő kőzetlapok között új utak nyílnának meg, miközben több bezáródik. Amikor a magma így mozog, feszültséget kelt maga körül, és ettől a felette lévő kőzetdarabok elcsúsznak, ezek pedig földrengést váltanak ki.

A kutatók modern technológiát is használtak ahhoz, hogy pontosan lássák, mi történik Santorinin. Több mint huszonötezer rengést elemeztek számítógépes módszerekkel, így ki tudták rajzolni a magma útját, és látták, hogy több kilométer mélyen mozog a felszín alatt. A számításaik szerint hatalmas mennyiségű magma vett részt ebben a folyamatban, példának okáért: több mint amennyi több 10.000 olimpiai úszómedencét megtöltene. Ez jól mutatja, milyen komoly változás zajlott a föld alatt.

Mégsem jelent veszélyt a magma? 

A jó hír az, hogy a magma nem jutott olyan közel a felszínhez, hogy kitörést okozzon. A tudósok szerint nem volt elég nagy a nyomás ahhoz, hogy a vulkán felszakadjon. Vagyis bár nagyon aktív volt a vulkáni rendszer, nem kell attól tartani, hogy rövid időn belül kitörés következik. A rengések erőssége sem jelezte azt, hogy egy kitörés már a küszöbön állna.

Az is kiderült, hogy a rengések elhelyezkedése hasonlított olyan mintázatokra, amelyek tektonikus törésvonalaknál szoktak megjelenni. Ez azt jelenti, hogy a földrengéshullám nem volt teljesen vulkanikus eredetű, hanem a terület természetes szerkezete is ráerősített a folyamatokra. A magma mozgása megváltoztatta a feszültséget a földkéregben, és ez okozta a rengések nagy részét.

A Santorini földrengéssorozat idővonala:

• 2024 júliusa: A magma elkezdett feltöltődni egy medencébe a földkéreg alatt, Santorini alatt — az első jelek: enyhe felszínemelkedés (néhány centiméter).
• 2024 szeptembere – 2025 január közepe: Fokozatosan gyengébb rengések, mikro-aktivitás jelentkezett a környéken — az úgynevezett „mikroseizmicitás” jelei.
• 2025 január 27–28.: A rengéshullám valódi kipattanása: az epicentrum Santorini–Amorgos térsége körül, a Kolumbo-underwater-vulkán közelében. A rengéssorozat megindult.
• 2025 január 31. – február 7.: Az aktivitás nagyon intenzív lett: több ezer rengés naponta, epicentrumok kimozdultak északkeleti irányba Santorini-től Amorgos felé.
• 2025 február 1–12.: A legerősebb rengések: sok esemény M4.0–M5.3 nagyságrendben. A legnagyobb regisztrált rengés M5.3-as volt, 4 február környékén.
• 2025 február 2.: A rengéshullám miatt iskolák bezártak a szigeten, a helyzet megfélemlítette lakókat és turistákat.
• 2025 február 6. – március eleje: Helyi állapot-vészhelyzetet hirdettek, hatóságok és katasztrófavédelem lépéseket tett, a rengések gyakorisága és intenzitása kezdett fokozatosan csökkeni.
• 2025 tavasza (március–) – 2025 ősz: A rengéshullám „kihunyni” látszik: a nagy intenzitású napi rengések lecsökkentek; a kutatók közben elemezték az összes rengést (~25 000 fölött), és rádöbbentek, hogy a rengéssorozat oka nem hagyományos tektonikus vető-mozgás, hanem mélyben mozgó magma volt.

forrás: bbc.com

Nyitókép: Shutterstock