Ma már tudjuk, hogy a légszennyezettség messze sokkal nagyobb gondokat okoz annál, mintsem hogy rontja a látási körülményeket. Az egészségre gyakorolt hatásain túl azonban egy kutatás rámutatott arra is, hogy gazdasági vonatkozásai is bőven akadnak a problémának!
A levegő minőségének kérdése nagyon sokáig nem foglalkoztatta az embereket, hiszen a fejlődés velejárója volt a légszennyezettség. Később azonban, amikor az orvostudomány a megfelelő szintre ért, már nyilvánvalóvá vált, hogy a szmog ártalmas. Mára azzal is tisztában vagyunk, hogy a levegő minősége az egészségügyi adatokra hatalmas hatással van, hiszen felelőssé tehető a városokban jelentkező felső légúti, keringési, illetve érrendszeri problémák egy jelentős részéért, valamint közvetve szerepet játszik számtalan más betegség kialakulásában. Összesítve az egészségügyre gyakorolt hatása dollármilliárdokat emészt fel.
Ez azonban nem a számla vége. A szmog rossz hatással van az épületekre is. A savas vagy éppen lúgos anyagok ugyanis felgyorsítják az állagromlást, komoly anyagi terhet róva ezzel a magán és az állami tulajdonosokra is.
A rossz levegő ma már bizonyítottan hozzájárul a mentális betegségek kialakulásához is, de egy kutatás megmutatta, hogy az említett anyagi részletek mellett közgazdasági szempontból is számolni kell a légszennyezettséggel.
A Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói jutottak érdekes következtetésre egy átfogó vizsgálatot követően. A helyszín ideális volt egy ilyen kutatás lefolytatásához, hiszen Szingapúr 721 négyzetkilométernyi területén több mint 5 és fél millió ember él, autókkal, gyárakkal, tömegközlekedési eszközökkel és hajóforgalommal megspékelve. Vagyis egy kis légszennyezettségért nem kell a szomszédba menniük.
A vizsgálat azonban kezdetben nem mutatott eltérést a szmogos és a tisztább levegőjű napok között, vagyis a termelékenység nem változott. Akkor, amikor egy kicsit szélesebb skálán vizsgálódtak, már egészen más volt a helyzet. Azokban az időszakokban, amikor a szálló por mennyisége magas volt, és ez kitartott 25 napig, vagy tovább, a termelékenység 1%-os csökkenést mutatott. Ez önmagában nem olyan nagy dolog, de összemosva a szmog más káros hatásaival csak egy újabb mutató, mely felhívja a figyelmet arra, hogy a tiszta levegő mindenkinek – még a gyáraknak is jobb. A termelékenység csökkenése mellett ugyanis a dolgozók egészségügyi kimaradása, valamint a gyár és annak termékeinek állagromlása is jelentősebb a szmogos időszakokban.
Nyitókép: Shutterstock