Légkondi egy szép növényből?

Nemcsak az energia felhasználása, hanem annak előállítása miatt sem környezetbarát dolog a fűtés és a hűtés (egyelőre). Az előbbiről azonban jól felfogott érdekeink miatt nem tudunk, és nem is akarunk lemondani. Utóbbi, vagyis a hűtés azonban már más tészta. Vannak helyzetek és életterek, ahol egyszerűen nem lehet másképpen védekezni a kánikula ellen, mint a légkondicionálóval. A lakótelepen, a 35°C-os lakásban hiába ecseteli az ember a káros hatásokat, és a Föld megmentését, nem nagyon tudnak mást tenni az emberek. Ahol azonban van lehetőség az alternatív megoldásokra, ott vétek ellágyulni.

Légkondi vagy természet

Pedig ez is sokszor megtörténik, a társasházakban, a magánházakban, és az emberek már szereltetik is be a szerkezetet. Tény, hatalmas melegek ostromolják a falakat, de ha csak egy pillanatra elfelejtjük, hogy most azonnal akarunk megoldást, ha hajlandók vagyunk egy kicsit előre gondolkozni, akkor bizony nagyon sokat tehetünk a saját kényelmünkért és a környezetért is, ráadásul mindezt nevetségesen olcsón!

Nem is hinné, mi mindenre jók a növények

Igen, a megoldás a növények ültetése. Az nem meglepő, hogy egy fa árnyékában lévő házban a nyári kánikula sokkal elviselhetőbb, légkondi nélkül is. Az sem meglepő, ha egész fasorral védekezünk a nap ellen, és abban az esetben, ha lombhullató fákat választunk, télen a nap is sütni fogja a házat, melegítve ezzel a benti levegőt. Nem utolsó sorban a lehullott lombkorona a legtöbb esetben remekül komposztálható, így a tápanyagutánpótlás is adott az egész kertben!

De mi a helyzet akkor, ha nem ültethető fa? Akkor is a növények jelentik a megoldást. A kúszó, kapaszkodó növények között is lehet válogatni, és ha szeretnénk, akkor bónuszként gyümölcsöt, vagy illatos virágokat is kaphatunk.

Ezek között a növények között azonban érdemes alaposan megnézni, melyik mellett tesszük le a voksunkat. A lilaakác vagy a trombitafolyondár ugyanis nem kíméli a házfalat, vagy a tetőt sem, erőszakosan, megállíthatatlanul kúszik be a résekbe, és a növekedés során szétnyomhatja a tetőt, komoly károkat okozva. A borostyán nem tesz ilyet, viszont kis tapadókorongjai a vakolatot ránthatják magukkal, ami megint nagy összegeket jelent a helyreállításkor, ráadásul az árnyékolónak is búcsút inthetünk.

Apácaráccsal azonban mindez kiküszöbölhető. A fém megoldások tartósabbak, de nehezek, a fák rövidebb életűek, de lényegesen könnyebbek, és olcsóbbak is. A célnak megfelelhet egy erős háló is. Feszítsük ki a falra, rögzítsük, és a növényeket erre futtassuk rá. A lugasok, pergolák is befuttathatók, természetes árnyékolókat létrehozva csökkentik a kánikulát a lakásban, vagy a teraszon. Ráadásul ebben az esetben is lombhullató növényekről van szó, vagyis az árnyékolás csak nyáron érvényes, ősszel már színes leveleket láthatunk, télen pedig eljut a napfény a házhoz.

A kibontott levelek nemcsak oxigént termelnek, hanem visszaverik a napsugarakat, árnyékolva ezzel a falakat. Így azok nem tudnak annyira felforrósodni, vagyis a lakás belső hőmérséklete sem emelkedik meg olyan mértékben. És ez igazán csak egyszeri beruházás, akkor sem több a támasztékkal együtt néhány tízezer forintnál. Cserébe azonban számos előnye van:

• az energiamegtakarítás kíméli a pénztárcánkat,
• az árnyék hozzájárul a jobb közérzet elérésében, 
• szép, 
• tartós, 
• és akár csemegézhetünk is róla.

forrás

A nyitókép forrása: Shutterstock