Hőérzet és hőmérséklet - nem ugyanaz, de mindkettő fontos lehet!

Egyre többször kerül szóba az úgynevezett hőérzet is a hőmérsékletek mellett. Ezzel kapcsolatban nem is olyan régen egy ijesztő rekord is született: Rio de Janeiroban 60°C körüli volt az emberek hőérzete. 

De ez mit is jelent pontosan? Hiszen a hőmérő higanyszála a fenti esetben sem ment olyan extrém magas tartományba, sőt, mindössze 30°C körül mozgott, ami mára már idehaza sem egy olyan nagyon meglepő érték, nemhogy Brazíliában! 

A hőérzetet több meteorológiai viszony és emberi tényező együttese adja ki. Előbbi esetében beszélhetünk a szélről, vagy a páratartalomról (az emberi tényezőt a Rio-ban mért értéknél nem vették figyelembe). A szél nagyon egyszerűen befolyásolja a hőérzetünket: hiába van akár 35-40°C, ha kellemes szél fúj, azt lényegesen enyhébbnek érzékeljük. Fordítva is igaz, egy szélcsendes -10°C-os napsütéses napon még a kabát is lekerül rólunk, míg, ha ugyanezen a napon még erős szél is fúj, akkor az orrunkat sem akarjuk kidugni a lakásból. 

A másik fontos tényező a páratartalom. Az ember számára ideális a 40-60%-os tartomány. A túlságosan alacsony páratartalomban a nyálkahártya kiszárad, kellemetlen érzést ad, köhögőrohamokkal szembesülhetünk. A magas páratartalom azonban ennél veszélyesebb. Ha télen érzékeljük, akkor az idő is hidegebbnek tűnik. A nyári forróságban azonban a magas páratartalom azt eredményezi, hogy testünk nem képes úgy párologtatni, mint kellene, azaz nem tudjuk magunkat hatékonyan hűteni. Ez pedig rosszulléthez, extrém esetben halálhoz is vezethet. Vagyis a hőérzet alakulása az egészségünk szempontjából sem elhanyagolható tényező.