Napot a Földre, legalábbis az energiatermelésbe...

A tiszta energiákra való áttérés mára nem is lehet kérdés, azonban az energiabiztonság miatt ma még az atomenergia is ide sorolandó. Igaz, hogy CO2 vagy metán kibocsátása nincsen, ellenben a sugárzó hulladék azért jelent “némi” kihívást, tekintve, hogy bármihez is ér hozzá, azt beszennyezi, legyen szó a földről, a vízről vagy a levegőről...

A napenergia vagy a szélenergia azonban nehezen tervezhető előre, ehhez az energiatárolás kérdéskörét is sokkal jobban kellene megválaszolni, megoldani. Régóta kacérkodik az emberiség a magfúzióval, mely a Napban lezajló folyamatokat rekonstruálja, ez azonban rendkívül nehéz feladat, ugyanakkor elképesztő energiabőség mellett tökéletes energiabiztonságot is adhat.

Provence ad helyet az ITER nevű létesítménynek, mely a világ jelenleg leghatalmasabb fúziós erőműve. A nemzetközi összefogással épülő és működtetett ITER egyre nagyobb sikereket ér el, vagyis a remény egyre fényesebben csillog, ám az ipari felhasználás egyelőre még távlati terv. A rendszer azonban nem olcsó, az eredetileg tervezett 5 milliárd eurós költségvetés mostanra 20 milliárd euróra nőtt. De mindez csekély ár akkor, ha valóban működőképessé tudják tenni a tudósok a fúziós erőművet.

Hogy mi vele a gond? Ahhoz, hogy a Napban lezajló folyamatokat utánozni lehessen 150 000 000°C-os hőmérsékletre van szükség. Ezt már elérni sem egyszerű, fenntartani még nehezebb, arról nem is beszélve, hogy az egész reakciót a megfelelő léptékben kell kivitelezni. Az is komoly kihívás, hogy egy olyan vákuumkamrát építsenek, melyben ez a hőmérséklet nem tesz kárt, ez nem tudományos kihívás, sokkal inkább a végletekig precíz kivitelezés, ahol egyetlen milliméternyi hiba sem megengedett. Ha pedig a tervek szerint halad a rendszer, akkor a céldátum, vagyis a 2035 is tartható lesz a fúziós műveletek megkezdéséhez