A Honga Tonga Ha’apai kitörése nyomán drasztikusan csökkent az ózonkoncentráció egy friss tanulmány szerint

A vulkánkitörésekkel kapcsolatosan tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy képesek igen komoly hatást gyakorolni bolygónk klímájára. Erre remek példa a Pinatubo kitörése, melyre 1991-ben került sor, és amely 0,3°c-kal hűtötte le az egész bolygót.

A Honga Tonga Ha’apai 2022 január 15.-i kitörése azonban a tudósokat is megingatta abban, hogy pontosan mely anyagok is hozzák el a vulkánkitörések következtében a változásokat. A valaha mért leghatalmasabb víz alatti kitörés ugyanis elképesztő adatokat produkált, amelyek egy friss tanulmányban egészen új értelmezést nyertek.

A kitörés során mintegy 150 millió tonna vízgőz került a sztratoszférába, ami már önmagában is lenyűgöző adat. A vizsgálatok, melyeket a tudósok a kitörést követő napokon végeztek, és amiknek adatait mostanra sikerült teljes egészében kielemezni azt mutatják, hogy a kitörés nyomán jelentősen csökkent az ózonkoncentráció, valamint felgyorsult az aeroszol képződés.

A legmagasabb vízkoncentrációjú légrétegekben az O3 szintje hirtelen 30%-kal is esett, ami azt jelenti, hogy megdőlni látszik az eddigi tézis, miszerint a legjelentősebb anyag, melyre a vulkánkitörés során a légkörben figyelni kell a kén. A mostani tanulmány a vízgőz és más anyagok jelentőségére is rámutat, melyekről valószínűleg nem szereztek volna tudomást az emberek, ha a Honga Tonga Ha’apai nem produkálja gigászi kitörését