Vannak eredmények a COP28-ról, kérdés, mennyire tartják be a vállalásokat

Zajlik a COP28 és dacára az elnökséggel kapcsolatos aggályoknak, az országok igyekeznek megfelelően komolyan venni a rendezvényt. Ennek megfelelően nem is telik eseménytelenül a program, több fontos döntés is született.

Az első napon a fejlett országok több száz milliárd dolláros segélycsomagot jelentettek be a klímakatasztófa által sújtott fejlődő országok számára. Ezzel végre igazi lépések történhetnek azokban a régiókban is, ahol erre nem mutatkozik megfelelő tőke - ehhez persze arra is szükség van, hogy az összegeket a megfelelő helyen és a megfelelő célokra felhasználva végezzék.

A második napon az USA 3 milliárd dolláros hozzájárulást jelentett be a Zöld Klíma Alap számára. Ezzel ugyan a legtöbbet felajánló országgá lépett elő, de lakosságarányosan még most sincsen az élmezőnyben. Ezen a napon emellett 118 ország kötelezte el magát amellett, hogy 2030-ra megháromszorozza a megújuló energiatermelését. Ha a vállalásokat be is tartják, azzal 2050-re technikailag kivezethető lesz a fosszilis energia. Igaz, a kezdeményezéshez olyan nagy CO2 kibocsátok nem csatlakoztak, mint Kína, India, vagy a rendező ország, Szaúd-Arábia, illetve nem írta alá Oroszország, Katar, Kuvait, Irán és Venezuela sem.

Szintén a második napon több, mint 20 ország közös nyilatkozatban szólította fel a világot az atomenergia kiterjesztésére, hiszen enélkül sajnos a zöld átmenet nem valósítható meg. Ezt a nyilatkozatot azonban már aláírta a házigazda, ahogyan Ukrajna, Japán, az USA vagy Finnország is. Ugyanakkor nem csatlakozott hozzá a kifejezetten sok atomerőművel rendelkező Oroszország és Kína sem.