Így válhat a hantavírus még pusztítóbbá a klímaváltozás hatására – Mennyire kell aggódnunk?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huÚjabb vírus ütötte fel a fejét. A hantavírus egy hajón ütötte fel a fejét, és sokan azt hitték, valami elszigetelt esetről van szó, de a kutatók szerint ennél jóval nagyobb problémába nézhetünk bele. Egyre több jel utal arra, hogy a klímaváltozás nemcsak a hőhullámokat és a pusztító viharokat erősíti fel, hanem olyan betegségeknek is megágyazhat, amelyekről korábban azt hittük, messze vannak tőlünk.
A hantavírus különösen alattomos, mert rágcsálók terjesztik, az ember pedig sokszor észre sem veszi, hogy veszélyben van. Elég lehet egy fertőzött egér ürüléke vagy nyála, és máris megtörténhet a baj. Egyes változatainak halálozási aránya brutálisan magas, akár az 50 százalékot is elérheti. És most a tudósok arra figyelmeztetnek: az időjárás változása miatt a vírus hordozói új területekre húzódnak.
Mi az összefüggés a klímaváltozás és a hantavírus között?
- A melegebb telek miatt több rágcsáló éli túl az év hideg időszakát, így nő a hantavírust hordozó állatok száma.
- A csapadékosabb időszakok több táplálékot biztosítanak az egereknek és patkányoknak, ami gyors populációnövekedést okozhat.
- Az áradások, aszályok és szélsőséges időjárási helyzetek miatt a rágcsálók gyakrabban húzódnak emberi települések közelébe.
- A klímaváltozás miatt a vírus hordozói új területeken is megjelenhetnek, ahol korábban alig fordult elő hantavírus.
- Az erdőirtás, urbanizáció és mezőgazdasági terjeszkedés tovább növeli az ember és a fertőzött rágcsálók találkozásának esélyét.
- A tudósok szerint a jövő járványai egyre szorosabban kapcsolódnak majd a klímaváltozáshoz, ezért a két problémát már nem lehet külön kezelni.
A klímaváltozás szabadítja ránk a halálos hantavírust?
Erre a kérdésre igen is lehetne a válasz, de csak átvitt értelemben.
A klímaváltozás egyik legveszélyesebb mellékhatása nem feltétlenül maga a hőség, hanem az, ahogyan teljesen átrendezi az élővilágot. A dél-amerikai kutatások szerint a hantavírust hordozó rágcsálók élőhelye folyamatosan terjeszkedik. A melegebb telek miatt több állat éli túl a hideg időszakot, a csapadékosabb években pedig rengeteg táplálékhoz jutnak. Ez elsőre talán nem hangzik drámainak, de a következménye nagyon is az lehet. Ha több az egér és a patkány, nagyobb az esély arra is, hogy az ember kapcsolatba kerül velük. A kutatók szerint különösen veszélyesek azok az időszakok, amikor az időjárás szélsőségesen változik: áradások, hosszú esős periódusok vagy éppen aszályok után a rágcsálók gyakran emberi települések közelébe húzódnak.
És ez a legijesztőbb rész: olyan régiókban is megjelenhetnek, ahol korábban szinte ismeretlen volt a vírus.
Sokan még mindig úgy gondolnak a hantavírusra, mint valami távoli, dzsungeles betegségre, pedig a veszély ennél jóval közelebb lehet. A kutatók szerint a mezőgazdasági területek terjeszkedése, az erdőirtások és az urbanizáció miatt a rágcsálók egyre gyakrabban jelennek meg emberi környezetben.
A vírus terjedéséhez ráadásul nem kell közvetlen harapás. Egy régi faház kitakarítása, egy poros padlás, egy elhagyott tároló vagy akár egy fertőzött helyen felkavart por is elég lehet. A hantavírus ugyanis belélegezve is fertőzhet.
A dél-amerikai modellek már most azt mutatják, hogy a következő évtizedekben jelentősen nőhet a veszélyeztetett területek száma. A szakemberek szerint a mostani járványok akár csak az előjelei lehetnek annak, ami később jöhet.
Az időjárás szó szerint befolyásolja a járványokat
A kutatók régóta figyelik, hogy bizonyos években miért ugrik meg hirtelen a hantavírusos esetek száma. Az egyik legfontosabb tényező az El Niño jelenség, amely rengeteg csapadékot hozhat egyes térségekbe. Több az eső, több a növény, ez több élelem a rágcsálóknak, és így több hordozó állat. A láncreakció végén pedig ott vannak az emberi fertőzések.
De az aszály sem jelent feltétlenül megnyugvást. Hosszú száraz időszakokban a rágcsálók víz és élelem után kutatva szintén közelebb merészkednek az emberekhez. Magyarul: szinte minden szélsőséges időjárási helyzet növelheti a kockázatot.
A tudósok szerint éppen ezért a jövő járványait nem lehet külön kezelni a klímaváltozástól. A kettő egyre inkább összefonódik.
A kutatók most egyre sürgetőbben figyelmeztetnek: a klímaváltozás nemcsak meteorológiai kérdés többé. Nem csupán arról szól, hogy melegebb lesz a nyár vagy több lesz a vihar. Hanem arról is, hogy olyan betegségek jelenhetnek meg új helyeken, amelyekre sem az egészségügy, sem az emberek nincsenek felkészülve.
Nyitókép: NurPhoto via AFP / Samuel Boivin / NurPhoto
Forrás: Livescience
