Veszélyben a téli olimpia? – Előbbre hoznák az időjárás miatt

Hó, fagy, stabil téli körülmények. Ez a három tényező jellemezte az ideális helyszínt a téli olimpia megrendezésére. Azonban az elmúlt évek időjárási tapasztalatai már alaposan átírták ezt a forgatókönyvet. Egyre több helyszínen okoz gondot a meleg, az eső, a bizonytalan hóhelyzet, és most már ott tartunk, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is nyíltan beszél a változtatás szükségességéről. A kérdés nem az, hogy lesz-e módosítás, hanem az, hogy mikor és mekkora.

Hogyan fog megváltozni a téli olimpia?

A tervek szerint a jövőben egyre komolyabban számolnak azzal, hogy a téli olimpiát nem februárban, hanem már januárban rendezzék meg. Ennek oka egyre nehezebben megkerülhető: februárban sok helyen már egyszerűen nem garantálhatók a klasszikus téli körülmények. Az alacsonyabban fekvő alpesi helyszíneken egyre gyakoribb a havas eső, az eső, sőt, nem ritkán a kifejezetten enyhe idő is. A januári időpont statisztikailag még több esélyt ad a tartós hidegre, a természetes hóra és a fagyos éjszakákra, amelyek nyilván nélkülözhetetlenek számos versenyszám lebonyolításához.

A változtatás ugyanakkor nem lenne fájdalommentes. A világkupa-sorozatok, nemzetközi versenynaptárak, felkészülési ciklusok mind évtizedek óta a jelenlegi rendszerhez igazodnak. Egy januári olimpia teljesen átrajzolná a szezont, a csapatoknak, sportolóknak és szövetségeknek is újra kellene gondolniuk a csúcsforma időzítését. Ráadásul a paralimpia időpontja is eltolódna, ami további szervezési kihívásokat jelentene. Mindezek ellenére egyre többen látják úgy: nem az a kérdés, hogy kényelmes-e a változás, hanem az, hogy elkerülhető-e. 

A klímaváltozás szorítja sarokba a téli sportokat

A háttérben egyértelműen a gyorsuló globális felmelegedés áll. Az elmúlt évek mérései szerint a Föld átlaghőmérséklete már tartósan jóval az iparosodás előtti szint felett alakul, és több egymást követő év is a legmelegebbek közé került a megfigyelések kezdete óta. Nem elszigetelt kilengésekről van szó, hanem egy határozott trendről, ami különösen érzékenyen érinti a hegyvidéki és mérsékelt övi téli sporthelyszíneket. A melegebb telek nemcsak kevesebb havat jelentenek, hanem instabilabb körülményeket is. Gyakrabban váltja egymást fagy és olvadás, romlik a pályák minősége, nő a mesterséges hógyártás szerepe, ami komoly víz- és energiaigénnyel jár. Sok korábbi olimpiai helyszín ma már egyszerűen nem felelne meg a feltételeknek. A klímaváltozás tehát nagyon is gyakorlati probléma a téli olimpiák számára.

Egy januárra előrehozott olimpia valójában csak tüneti kezelés: időt nyer, de nem oldja meg a problémát, azt csak hatalmas változtatásokkal tudnánk, globálisan. Ugyanakkor most ez jól ránk hozhatja a "frászt", és végre elgondolkodtat olyan embereket is, akiket eddig nem érdekelt a felmelegedés. Ha a felmelegedés üteme nem lassul, a jövőben egyre kevesebb helyszín lesz alkalmas a téli játékok megrendezésére. A döntéshozók most még próbálnak alkalmazkodni, kérdés, hogy meddig lehet, és milyen áron.

Fontos látni, hogy a mostani rendszer még nem borult fel teljesen. A 2026-os téli olimpiát Milánó–Cortinában továbbra is a megszokott időszakban rendezik meg, február hatodikai rajttal és február 22-i zárással. Ugyanez igaz a következő két kijelölt játékra is: a 2030-as, francia Alpokban tervezett olimpia, valamint a 2034-es, Salt Lake City-i játékok időpontja is egyelőre februárra esik. Vagyis a januári olimpia gondolata nem azonnali váltást jelent, inkább egy megnyugtatás, hogy a döntéshozók már most számolnak azzal, hogy ez a jól ismert időablak hosszabb távon nem biztos, hogy tartható marad.

Nyitókép: Natureandmorenature / Shutterstock