Brutális havazás Japánban: ez a tél még a rutinosakat is megviseli
Ez a tél nem olyan, amit megszokhattunk, sem nálunk, sem máshol. Kifejezetten hideg és szélsőséges. És még azokat is próbára teszi, akiknek ez nem újdonság: akkora volt a havazás Japánban, ami szinte mindent leblokkolt.
Japán északi részein nem újdonság a kemény tél. Hó, fagy, jeges szél – mindez évtizedek óta a mindennapok része. A mostani tél viszont még ott is feladta a leckét, ahol ehhez igazából már mindent láttak. 2026 elején egymást követték az erős hóviharok, amelyek nemcsak a tájat változtatták mesebeli fehérré, hanem a közlekedést, a mindennapi életet és sajnos az emberi biztonságot is komolyan érintették. A műholdfelvételek szerint Japán legészakibb szigete, Hokkaidó szinte teljes egészében hóba burkolózott, miközben a környező tengereken látványos jégörvények alakultak ki. Ez egyszerre lenyűgöző és aggasztó látvány. De miért is furcsa ez a havazás Japánban?
Miért szokatlan a mostani havazás Japánban?
Hokkaidó világszinten is a "hó nagyhatalmak" közé tartozik. A térségben gyakran fordul elő úgynevezett tóhatású hóesés (lake-effect snow). Ez akkor alakul ki, amikor a rendkívül hideg, száraz levegő – jelen esetben Szibéria felől – egy viszonylag melegebb tengerfelszín fölé érkezik. A levegő útközben nedvességet vesz fel, majd a szárazföld fölé érve hirtelen lehullik belőle a hó. Ennek köszönhető a könnyű, porhó jellegű csapadék, amit a síelők imádnak.
A gond most az volt, hogy nem egy-két ilyen helyzet alakult ki, hanem hosszú heteken át szinte megállás nélkül érkeztek az újabb és újabb hóviharok. Egyes városokban néhány nap alatt több méternyi hó hullott le. Olyan mennyiség, amit már nem lehet csak úgy ellapátolni. Ennek következménye lett, hogy bezártak a repterek, leállt a vonatközlekedés, járhatatlanná váltak szinte teljesen az utak. Több helyen katonákat is bevetettek, hogy a háztetőkről eltávolítsák a hatalmas, nehéz havat, mert fennállt az összeomlás veszélye.
Sajnos áldozatokat is követelt a hóesés Japánban. A hatósági adatok szerint a tél során több tucat haláleset és sok száz sérülés köthető közvetlenül a havazáshoz. Mindez még egy olyan országban is komoly kihívás, ahol a lakosság fel van készülve a téli szélsőségekre.
Elképesztő műholdképek mutatják a havas helyzetet
A február elején készült műholdfelvételek nemcsak a szárazföldet, hanem a tengereket is különösen érdekes állapotban mutatják. Japántól északra, az Ohotszki-tengeren kiterjedt tengeri jég jelent meg. Ez a világ legdélebbi tengereinek egyike, ahol rendszeresen kialakul összefüggő jégtakaró.
Itt érdemes megállni egy pillanatra: bár az idei tél kifejezetten hideg, a hosszú távú mérések azt mutatják, hogy összességében évről évre kevesebb tengeri jég képződik ezen a területen. Ez azért fontos, mert a tengeri jég olvadása tavasszal hatalmas mennyiségű tápanyagot szabadít fel, ami beindítja a planktonok növekedését – ezek pedig az egész tengeri tápláléklánc alapját jelentik.
Vagyis amit most látunk:
- rövid távon extrém hideg és hó,
- hosszú távon viszont csökkenő jégmennyiség.
Ez a kettő együtt jól mutatja, mennyire összetett és ellentmondásos a klíma működése.
- Miért ennyire havas most Japán északi része? - Az egymást követő erős hóviharok és a Szibéria felől érkező hideg levegő miatt.
- Mi az lake-effect snow? - Amikor hideg levegő melegebb tengeren áthaladva nedvességet vesz fel, majd intenzív havazást okoz a szárazföldön.
- Miért különleges az Ohotszki-tenger jege? - Ez a világ egyik legdélebbi tengere, ahol rendszeresen kialakul tengeri jég, ami kulcsszerepet játszik az élővilágban.
- Érint minket ez Európában? - Közvetlenül nem, de a globális légköri és óceáni folyamatok összefüggnek, így a szélsőségek erősödése világszintű jelenség.
Nyitókép:ManuelCastro97/Shutterstock
Forrás: science.nasa.gov
