Évtizedek óta nem látott áradások pusztítanak az indiai és pakisztáni Pandzsáb tartományban, ahol a monszunesők olyan erővel csaptak le, hogy falvakat, otthonokat és több százezer hektárnyi termőföldet nyeltek el. A rizs-, cukornád- és gyapotföldek, amelyek milliók megélhetését biztosították volna, most derékig érő sáros árvíz alatt állnak.
Több ezer család a háztetőkön keres menedéket az árvíz elől, míg a földeken elpusztult állatok tetemei emlékeztetnek a katasztrófa súlyosságára. A gazdák szerint „minden elveszett”, miközben a két ország kormányai egymást hibáztatják a soha nem látott áradások miatt.
Észak-Indiában a monszunidőszak ugyan minden évben bőséges csapadékot hoz, de az idei mennyiség példátlan volt. Pandzsáb államban eddig 43 ember vesztette életét, és közel 2000 falut öntött el a víz. A rizsföldek, amelyek hamarosan aratásra készen álltak, teljesen elpusztultak, és a gyapot- valamint cukornádtermesztők is óriási veszteségeket szenvedtek.
A helyi gazdák kétségbeesetten számolnak be arról, hogy földjeik, házaik és állataik egyaránt odalettek.
Az egész életem munkája a víz alatt van
– mondta egy amritszári gazda, aki családjával a háza tetején próbál túlélni. Többen a földjeik eladását fontolgatják, mert minden megtakarításukat a korábbi vetésbe fektették. A helyiek szerint hiába voltak előrejelzések, semmiféle megelőző intézkedés nem történt.
A határ túloldalán, a pakisztáni Pandzsábban a helyzet még drámaibb. Itt mintegy 2 millió embert kellett kitelepíteni, és több mint 4000 falu került víz alá. A Ravi és a Csénáb folyók kiléptek medrükből, és földek ezreit sodorták el. A víz ereje még a két országot elválasztó, katonailag megerősített határvonal 30 kilométeres szakaszát is lerombolta, arra kényszerítve az indiai határőröket, hogy posztjaikat elhagyják.
Pakisztáni gazdák arról számoltak be, hogy egész termőterületeik tűntek el a víz alatt. Egy mandi bahauddini földműves szerint 90 holdnyi rizs- és cukornádterületét sodorta el a folyó.
A pusztítás azonban nem csupán a mezőgazdaságot érinti: a luxusnegyedek sem menekültek meg. Lahore egyik előkelő városrészében több milliós értékű villák kerültek víz alá, sok lakó életük munkáját vesztette el. A szakértők szerint a túlzott erdőirtás és a folyók mentén zajló, felelőtlen beépítések csak súlyosbították a katasztrófát.
Ez a kettős tragédia rámutat arra, hogy a klímaváltozás következtében a monszunok egyre kiszámíthatatlanabbak és pusztítóbbak. Ha a világ „éléskamrájaként” ismert Pandzsáb gazdái sem tudnak többé termelni, annak következményei messze túlmutatnak India és Pakisztán határain – az élelmiszer-ellátás globális válságát vetítve előre.
Nyitókép:Saqib Majeed / Northfoto/zuma
Forrás: The Guardian