Kamcsatka újabb földrengéssel küzd – most egy 475 éve szunnyadó vulkán is kitört

Vasárnap újabb, 6,8-as erősségű földrengés rázta meg Kamcsatka térségét, alig pár nappal azután, hogy egy 8,8-as rengés megrendítette a régiót. Most azonban nem csak a föld remegett meg: a rengések után életjelet adott egy olyan vulkán is, amely 475 éve volt utoljára aktív.

Bajban Kamcsatka: 8,8-as, majd 6,8-as földrengés, vulkánkitörések, áradások

A vasárnapi, 6,8-as erősségű földmozgást a helyiek is erőteljesen érzékelték, különösen Petropavlovszk-Kamcsatszkij térségében, ahol a mélyben, mintegy 26 kilométeres mélységben keletkezett földrengés hosszú másodpercekig tartó remegéssel rázta meg a környéket. A rengés epicentruma ugyan távol esett a legsűrűbben lakott területektől, de a hatás így is jelentős volt: megrepedt utak, megingott épületek, és pánikba esett lakók jelezték, hogy a föld alatt még mindig hatalmas erők mozognak. A Csendes-óceán közelsége miatt a hatóságok szökőárveszélyt is jeleztek, de a hullámok ezúttal nem haladták meg a 20 centiméteres magasságot. Ennek ellenére a félsziget három járásában figyelmeztetéseket adtak ki, és több helyen fokozták a katasztrófavédelmi készültséget.

A szakértők szerint a július 30-án történt hatalmas, 8,8-as rengés nem egyszeri esemény volt, hanem része lehet egy hosszabb szeizmikus ciklusnak. A térség geológiai felépítése – ahol több tektonikus lemez találkozik – eleve hajlamos a földmozgásokra, de most úgy tűnik, hogy ezek a feszültségek még korántsem oldódtak ki teljesen. Az utórengések mellett a környék vulkánjai is figyelmeztető jeleket produkálnak.

A Kraseninnyikov vulkán több évszázad után éledt fel – véletlen aligha lehet

Miközben a hatóságok még a földrengés nyomait mérték fel, a hétvégén újabb, drámai esemény történt: vasárnap a Kamcsatka középső részén található Kraseninnyikov vulkán hatalmas robajjal tört ki. A hegy 475 éve nem adott életjelet, most azonban egy több kilométer magas hamufelhőt lövellt az égbe, amelyet a szelek kelet felé, a Csendes-óceán felé sodortak. Bár a vulkán kitörése közvetlenül nem fenyegetett lakott területeket, a légtérben súlyos korlátozásokat kellett bevezetni, mivel a hamu veszélyes lehet a repülőgépek hajtóműveire.

A kamcsatkai vulkánok többsége aktív, és a térségben működő geológiai megfigyelőállomások folyamatosan rögzítenek kisebb kitöréseket. A Kraseninnyikov viszont más: utoljára az 1500-as évek közepén volt aktív, és a tudomány számára eddig legfeljebb egy inaktív kráterként létezett a térképen. Most azonban a rengések nyomán bekövetkezett kitörése azt jelzi, hogy a térség mélyebb földtani folyamatai komoly átrendeződésen mehetnek keresztül. Nem zárható ki, hogy más, eddig nyugalomban lévő tűzhányók is hasonló reakciót mutatnak a közeljövőben.

A helyi hatóságok és a nemzetközi megfigyelő szervezetek máris intenzívebb megfigyeléseket rendeltek el a térségben. A lakosságot pedig arra kérik, hogy figyeljék a hivatalos figyelmeztetéseket, különösen a vulkánok környékén fekvő falvakban, üdülőövezetekben és vadkempingező területeken. 

Bár a kitörés eddig nem követelt áldozatot, az esemény rávilágít arra, hogy a természetnek még a legcsendesebb szakaszai is bármikor feléledhetnek.

Nyitókép:Shutterstock/Vita Fortuna

MTI