Olyan természeti katasztrófa került a közelünkbe, amitől eddig nem kellett tartanunk

Egy friss nemzetközi tanulmány rávilágít arra, hogy a tűzvész már nem kizárólag déli országok problémája: az új éghajlati és társadalmi körülmények gyökeresen átalakítják Európa tűzvédelmi térképét. Közeledik a természeti katasztrófa...

Közelít felénk a természeti katasztrófa

A legújabb kutatások szerint világszinten évente mintegy 780 millió hektár terület válik tűz martalékává – ez nagyjából egész Ausztrália területének felel meg. Bár ez a szám globálisan stagnálhat, a tüzek intenzitása és következményei aggasztó mértékben növekednek.

A klímaváltozás okozta forróbb nyarak, hosszan tartó száraz időszakok és az emberi tevékenység által átalakított tájszerkezetek ideális feltételeket teremtenek a tüzek kialakulásához. A kiszáradt növényzet egyfajta gyúlékony „tüzelőanyaggá” válik, amely akár egyetlen eldobott cigarettacsikktől is lángra kaphat.

A tűzveszély már nem csak a mediterrán országokat – például Spanyolországot, Portugáliát vagy Görögországot – fenyegeti. Az elmúlt évek eseményei azt mutatják, hogy Észak- és Közép-Európában is megszaporodtak a nagy kiterjedésű tüzek.

Skandináviában az extrém hőhullámokat követő szárazság már korábban is súlyos erdőtüzekhez vezetett, de Magyarországon is látványosan nőtt a tűzesetek száma. Míg egy átlagos évben néhány száz hektár ég le, addig például 2022-ben, az extrém aszály miatt, már több mint 7000 hektárnyi terület pusztult el. A hazai tüzek 99%-a valamilyen emberi tevékenységhez köthető – legyen szó gondatlan égetésről, tábortűzről vagy szándékos gyújtogatásról.

A lakott területek is egyre nagyobb veszélyben

A kutatás külön figyelmet fordított az úgynevezett WUI (Wildland–Urban Interface) zónákra – ezek azok a térségek, ahol a természetes vegetáció közvetlenül határos a lakott területekkel. Európa területének mintegy 7%-a ilyen zóna, és ezek kiemelten veszélyeztetettek, hiszen itt a tűz nemcsak a természetet, hanem közvetlenül az emberi életet, otthonokat és infrastruktúrát is fenyegeti.

És hogy mi a megoldás?

A kutatók szerint a védekezés nem merülhet ki a tűzoltásban. A tűzvészre adott reakciók helyett a megelőzésre kell a hangsúlyt helyezni. Ennek része egy „tűztudatos társadalom” kialakítása, amely ismeri a kockázatokat, és tudatosan viselkedik a természetben.

Fontos lépés lehet az olyan tájhasználati formák terjesztése, amelyek csökkentik a gyúlékony növényi anyagok mennyiségét. Például legeltetéssel természetes módon csökkenthető a tűzre hajlamos biomassza, és ez közvetlen védelmet is nyújt a településeknek. Emellett kevésbé éghető anyagokat kell használni az építkezésnél, és olyan növényeket kell ültetni a városi zöldfelületeken, amelyek nehezebben kapnak lángra.

A jövő kérdése tehát nem az, hogy meg tudjuk-e akadályozni minden tüzet – hanem az, hogy képesek leszünk-e együtt élni a tűz természetes jelenlétével úgy, hogy közben megvédjük, ami érték.

Nyitókép:  apiguide / Shutterstock

Forrás: hun-ren.hu