Óriási áttörés: megfejthették, honnan jön az Antarktisz rengeteg hava
Az Antarktiszról sokan úgy gondolják, hogy egyszerűen csak egy végtelen, fagyos jégsivatag, ahol alig történik valami. Pedig a kontinens felett időnként elképesztő légköri folyamatok zajlanak — és most a kutatók egy egészen meglepő dolgot fedeztek fel. Olvass tovább, hogy megérthesd az Antarktisz működését!
Úgy tűnik, hogy az Antarktiszra hulló hó jelentős részét nem hagyományos viharok hozzák, hanem úgynevezett atmoszférikus folyók. Ezek hatalmas nedvességsávok a légkörben, amelyek szó szerint úgy viselkednek, mint az égen hömpölygő folyók. Egy új kutatás szerint ezek a szinte láthatatlan légköri folyók egyes térségekben akár az éves havazás 90 százalékáért is felelősek lehetnek.
Mit kell tudni az antarktiszi atmoszférikus folyókról?
- Az atmoszférikus folyók hatalmas, nedvességgel teli légtömegek
- Melegebb térségekből szállítanak párát a sarkvidékek felé
- Az Antarktiszon ezekből alakulhatnak ki a nagy havazások
- Egy új 3D-s modell szerint a kontinens csapadékának akár 90%-át is okozhatják
- Az Antarktisz jégtakarója szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek
- A klímaváltozás miatt még fontosabb megérteni működésüket
- Az légköri folyók egyszerre növelhetik a havazást és fokozhatják az olvadást
Mi az az atmoszférikus folyó?
A név elsőre furcsán hangzik, pedig a jelenség nagyon is valós. Képzeljünk el egy több ezer kilométer hosszú, nedvességgel teli légtömeget, amely melegebb területekről indul el a sarkok felé. Ezek az égi folyók óriási mennyiségű párát szállítanak a légkörben. Amikor ez a nedves levegő eléri az Antarktisz jéghideg térségét, a pára kicsapódik, és hirtelen hatalmas havazás indulhat.
Ez azért különösen fontos, mert az Antarktisz nagy része valójában rendkívül száraz. Sok helyen annyira kevés csapadék hullik, hogy hideg sivatagnak számít. Éppen ezért minden nagyobb havazásnak óriási szerepe van abban, hogy mennyi jég marad meg a kontinensen.
A kutatók régóta próbálják megfejteni, pontosan hogyan jut ennyi hó az Antarktisz belsejébe, de a kontinens különleges terepviszonyai miatt ez nagyon nehéz feladat. A korábbi modellek főleg kétdimenziós módszerekkel dolgoztak. Magyarul: inkább felülnézetből figyelték a légköri rendszereket, miközben rengeteg fontos folyamat függőlegesen zajlik. Most azonban japán kutatók egy új, háromdimenziós algoritmust fejlesztettek ki, amely sokkal pontosabban képes követni ezeket az atmoszférikus folyókat.
És az eredmények eléggé meglepőek lettek.
A hóviharok nagy részét ezek a légköri folyók okozhatják
Az új modell olyan havazásokat is észrevett, amelyeket a korábbi rendszerek egyszerűen nem tudtak kimutatni. A kutatók több évtizednyi adatot elemeztek, és arra jutottak, hogy az atmoszférikus folyók jóval fontosabb szerepet játszanak az Antarktisz időjárásában, mint eddig gondolták. Bizonyos régiókban a teljes éves csapadék 30–90 százaléka is ezekhez a nedvességsávokhoz köthető.
Vagyis az Antarktisz jegének utánpótlását részben olyan égi folyók biztosítják, amelyeket korábban alig értettek.
A felfedezés nemcsak meteorológiai érdekesség! Az Antarktisz jégtakarója kulcsszerepet játszik a tengerszint alakulásában. Ha túl sok jég olvad el, a világtengerek szintje emelkedni kezd. Ezért a tudósoknak pontosan tudniuk kell, mennyi hó hullik a kontinensre, és mi táplálja a jégréteget. Az atmoszférikus folyók ugyanis egyszerre lehetnek megmentők és veszélyforrások is. Több havat hozhatnak, ami növeli a jégtömeget, ugyanakkor melegebb levegőt is szállítanak, ami bizonyos területeken olvadást indíthat el.
Nyitókép:Mathias Berlin / shutterstock
Forrás: zmescience
