Kétmillió évnyi esőzésnek köszönhetik a dínók az uralmukat?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA dinoszauruszok nem pusztán erejüknek vagy méretüknek köszönhették a sikerüket. Egy friss kutatás rámutatott, hogy egy elképesztően hosszú esős időszak segíthette őket világuralomra. Ezzel a Föld történetének egyik legkülönösebb klímafordulata teljesen átrajzolta az élővilágot 232 millió évvel ezelőtt.
A Föld történetében több olyan klímaváltozás is történt, amely teljesen átírta az élet fejlődését, de kevés volt annyira drámai, mint a karni esős epizód. Ez az esemény nagyjából 232–234 millió évvel ezelőtt, a késő triász időszakban zajlott, és a kutatók szerint akár kétmillió éven át tartó rendkívüli esőzésekkel alakította át a bolygót.
A triász elején a Föld nagy része forró és száraz volt. A kontinensek még egyetlen hatalmas szuperkontinensként, Pangeaként léteztek, amelynek belső vidékein sivatagos környezet uralkodott. Bár a dinoszauruszok már megjelentek, ekkor még apró, jelentéktelen szereplői voltak az ökoszisztémának, miközben más hüllőcsoportok dominálták a szárazföldet.
...és akkor megváltozott minden
A fordulatot gigantikus vulkánkitörések indították el a mai Kanada térségében. A kitörések hatalmas mennyiségű szén-dioxidot és más üvegházhatású gázokat juttattak a légkörbe, ami gyors globális felmelegedést okozott. Az óceánok felmelegedtek, a légkör pedig egyre több nedvességet tudott magában tartani. Ennek következményeként egy rendkívül intenzív és hosszan tartó csapadékos időszak vette kezdetét.
A geológusok világszerte találtak nyomokat erről az ősi „esőkorszakról”. Az Alpokban, Nagy-Britanniában, Kínában, Dél-Amerikában és Ausztráliában is olyan üledékrétegeket fedeztek fel, amelyek egy globális léptékű klímaváltozásra utalnak. A korábban száraz tájak bezöldültek, erdők terjedtek el, a folyórendszerek átalakultak, és az egész élővilág új irányt vett.
De miként tudtak az esőzésből előnyt kovácsolni a dínók?
Az extrém körülmények súlyos pusztítást is okoztak. A savas esők, az óceánok elsavasodása, az oxigénhiány, valamint a gyors felmelegedés rengeteg növény- és állatfaj kihalásához vezetett. Több korábban uralkodó hüllőcsoport összeomlott, így hatalmas ökológiai rés keletkezett.
Ezt a lehetőséget használták ki a dinoszauruszok. A korai fajok kisebbek, gyorsabbak és alkalmazkodóképesebbek voltak sok riválisuknál, ezért az új, nedvesebb és erdősödő környezetben gyorsan terjedni kezdtek. A fosszilis lábnyomok és csontleletek alapján a kutatók azt állapították meg, hogy a karni esős epizód előtt még ritkák voltak, utána viszont szinte az egész bolygón megjelentek.
A kutatók szerint ez az ősi klímakatasztrófa nemcsak a dinoszauruszok felemelkedését indította el, hanem számos ma is létező állatcsoport fejlődésére is hatással volt. A modern kétéltűek, teknősök, krokodilok, gyíkok és az emlősök korai ősei is ekkor kezdtek igazán változatossá válni. A közel kétmillió évnyi esőzés így a földi élet egyik legfontosabb fordulópontjává válhatott.
Röviden, tömören a dínók esős időszaknak köszönhető térhódításáról:
- A karni esős epizód idején akár 1-2 millió évig rendkívül csapadékos idő uralkodhatott a Földön.
- A folyamatot hatalmas vulkánkitörések indították el a mai Kanada térségében.
- A korábban száraz, sivatagos vidékek bezöldültek és erdősödni kezdtek.
- Az extrém klímaváltozás tömeges kihalást okozott sok korabeli állatcsoportnál.
- A dinoszauruszok alkalmazkodóképességük miatt gyorsan elterjedtek, és később uralkodóvá váltak.
Nyitókép: Shutterstock
forrás: zmescience.com
