Ez közel lesz... Negyed holdtávolságra húz el mellettünk a bálna méretű aszteroida
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huKozmikus léptékben szinte súrolja a Földet a 2026 JH2 jelű kisbolygó, amely a következő napokban várható. Az objektum közelsége rendkívülinek számít, ráadásul csak néhány nappal az érkezése előtt sikerült észlelni.
A frissen felfedezett 2026 JH2 nevű földközeli kisbolygó az elmúlt időszak egyik legszorosabb ismert elhaladását produkálhatja. A jelenlegi számítások szerint az aszteroida mintegy 91 ezer kilométerre közelíti meg bolygónkat. Ez csillagászati értelemben kifejezetten közelinek számít, hiszen a Hold átlagosan 384 ezer kilométerre kering a Földtől.
Milyen veszélyt jelent a 2026 JH2 aszteroida?
A kutatók becslése alapján az aszteroida 15–30 méter átmérőjű lehet. Ez nagyjából egy busz, vagy akár egy kisebb épület méretének felel meg. Bár a „bálna méretű” jelző elsőre túlzásnak tűnhet, az objektum valóban elég nagy ahhoz, hogy egy esetleges légköri robbanás komoly károkat okozzon.
A kisbolygót amerikai obszervatóriumok fedezték fel néhány nappal ezelőtt, az arizonai Mount Lemmon Observatory és a kansasi Farpoint Observatory megfigyelései alapján. A szakértők szerint a 2026 JH2 biztosan nem csapódik a Földbe, ugyanakkor az eset jól mutatja, mennyire nehéz időben észlelni a kisebb, gyorsan mozgó földközeli objektumokat. Az aszteroida május 18-án, hétfőn lesz a legközelebb a Földhöz, éjjel 11 és éjfél között.
A hasonló méretű aszteroidák veszélyére jó példa a 2013-as cseljabinszki esemény. Akkor egy kisebb égitest robbant fel az oroszországi Cseljabinszk felett, a lökéshullám pedig több ezer épületben tett kárt. Az üvegszilánkok miatt emberek százai sérültek meg, pedig maga az objektum nem is érte el a felszínt.
A cseljabinszki meteort videón is sikerült megörökíteni:
A 2026 JH2 az úgynevezett Apollo-típusú földközeli kisbolygók közé tartozik. Ezek olyan égitestek, amelyek pályája keresztezi a Föld Nap körüli pályáját, ezért a csillagászok folyamatosan figyelik őket. A NASA és más űrügynökségek bolygóvédelmi programjai pontosan az ilyen objektumok felderítésére és nyomon követésére jöttek létre.
Pár érdekesség az aszteroidákról:
- Az aszteroidák a Nap körül keringő kisebb égitestek, amelyek főként kőzetből és fémből állnak. A legtöbbjük a Mars és a Jupiter közötti úgynevezett aszteroidaövben található.
- Nem minden aszteroida egyforma: vannak apró, pár méteres darabok, de akadnak több száz kilométer átmérőjű óriások is. A legnagyobb ismert aszteroida a Ceres, amelyet ma már törpebolygónak is besorolnak.
- Az aszteroidák a Naprendszer „ősmaradványai”: több mint 4,5 milliárd éve, a bolygók kialakulásának idején keletkeztek, így sokat elárulnak a korai Naprendszerről.
- Ha egy kisebb aszteroida belép a Föld légkörébe, meteor jelenséget okozhat. Ha egy darabja eléri a felszínt, azt meteoritnak nevezzük.
- A tudósok folyamatosan figyelik a Föld közelébe kerülő aszteroidákat. Bár a filmek gyakran világvégeként ábrázolják őket, a nagyobb becsapódások valójában rendkívül ritkák.
A szakemberek szerint évente több tucat olyan aszteroida halad el a Föld közelében, amely még a Hold pályáján belülre is bekerül. A legtöbb teljesen veszélytelen, minden egyes közeli elhaladás azonban fontos adatokat szolgáltat a jövőbeni potenciálisan veszélyes objektumok felismeréséhez és akár eltérítéséhez is.
Nyitókép: Shutterstock
