Kiderült, mennyibe kerül az USA szénlábnyoma a világnak – felfoghatatlan összeg
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huEgy friss kutatás szerint az Egyesült Államok elképesztő gazdasági károkat okozott az elmúlt évtizedekben. A klímakár mértéke elérte a 10 ezer milliárd dollárt, és ennek hatása világszerte érezhető.
A globális felmelegedésről sokat beszélünk, de ritkán látjuk forintban vagy dollárban kifejezve a következményeit. Pedig a klímakár nem egy szimpla fogalom: konkrét gazdasági veszteségeket jelent, amelyek már most is formálják a mindennapokat – akár itt Európában is.
A klímakár számokban: mit mutat az új kutatás?
- Az Egyesült Államok 1990 óta mintegy 10 ezer milliárd dollár globális kárt okozott.
- A gazdasági veszteség negyede saját magát érintette.
- A legszegényebb országok szenvedik el aránytalanul a károkat.
- A fosszilis tüzelőanyagok égetése áll a folyamat középpontjában.
Mit mutat meg a klímakár?
A Nature folyóiratban megjelent tanulmány egy eddig kevésbé kézzelfogható kérdésre adott választ: mennyibe kerül a globális felmelegedés gazdasági hatása. A kutatók azt vizsgálták, hogyan hatott a hőmérséklet-emelkedés a gazdaságra, ehhez pedig igyekeztek dollárértéket is társítani országokra lebontva.
A szegény országok fizetik meg a globális klímakár nagy részét
Az USA történelmileg a legnagyobb károsanyag-kibocsátó, és ezzel a legnagyobb globális kár is hozzá köthető. De a következmények nem Amerikában csapódnak le leginkább.
India például mintegy 500 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el emiatt, Brazília pedig 330 milliárdot. Ezekben az országokban a gazdaság érzékenyebb az időjárási szélsőségekre, legyen szó aszályról vagy hőhullámról.
De mit is jelent ez? Mi történik a gazdasággal, ha melegszik az éghajlat?
A folyamat egyszerűbb, mint gondolnánk. Ha nő a hőmérséklet, csökken a munkavégzés hatékonysága, romlik a termelékenység, és az egészségügyi rendszerekre is nagyobb nyomás nehezedik. Marshall Burke, a kutatás vezetője rávilágított: minél melegebb van, annál lassabb a gazdasági növekedés.
Bár ez első hallásra nem tűnik számottevőnek, évtizedes távlatokban már komoly károkat és költségeket okoz.
Sokan várják, hogy a gazdagabb nemzetek, amelyek az ipari forradalom óta a legtöbb üvegházhatású gázt eregették a levegőbe, végre a zsebükbe nyúljanak, és járuljanak hozzá a károk enyhítéséhez – például az egyre gyakoribb árvizek vagy aszályok kezeléséhez.
A szakértők szerint ez a pénzügyi segítség egyáltalán nem jótékonyság, hanem kötelesség, miután az ő hibájukból következik be a probléma, és a legnagyobb veszteségeket azok a szegényebb országok szenvedik el, akik a legkevesebbet tettek a ennek kialakulásáért.
Gernot Wagner klímagazdaságtan szakértő szerint a matek egyszerű: a múltbeli kibocsátások gyorsan összeadódnak, a belőlük származó károk pedig még gyorsabban. Szerinte, ha most megfizetnénk a szén-dioxid valós társadalmi költségét, azzal a jövőben rengeteg pénzt spórolnánk meg.
Miért nem elég csak a számokat nézni?
Frances Moore, a UC Davis szakértője azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy egy dollár nem ugyanannyit ér mindenhol. Véleménye szerint sok közgazdász érvelne amellett, hogy egy nagyon szegény ember számára egy dollár elvesztése sokkal nagyobb jóléti következménnyel jár, mint egy gazdagabb számára. Ez azt jelenti, hogy bár a 10 billió dollár is sokkoló, az emberi szenvedésben mért érték valószínűleg még ennél is jóval magasabb.
Mit jelent számunkra a klímakár?
A klímaváltozás és annak hatásai nem maradnak országhatáron kívül, nem mondhatjuk, hogy nincs hozzá közünk. Megjelenik az élelmiszerárakban, az energiaárakban, vagy akár a nyári hőhullámok hosszában is.
Ha a globális felmelegedés tempója nem lassul, a globális kár tovább nő. És bár a számok jelen esetben dollárban jelentek meg, a következményeket végül mindenki a saját bőrén fogja érezni.
Nyitókép:Shutterstock
