Fagyos hajnalok ára: így tették tönkre a gyümölcsösöket
Amikor jöttek a tavaszi fagyok, nemcsak mi szenvedtünk, hanem a természet is. A gyümölcsösökben hatalmas kárt okoztak az elmúlt napok.
A tavasz sokak fejében a rügyfakadásról, a virágba boruló fákról és az újrakezdésről szól, idén azonban több gazdának inkább a veszteségről. Az elmúlt napok alatt ugyanis alattomos módon visszatért a tél egy-egy hajnal erejéig, és ott csapott le, ahol a legfájdalmasabb: a már fejlődésnek indult gyümölcsösökben.
Elfagytak a gyümölcsösök
- Az elmúlt napok éjszakai fagyai súlyos károkat okoztak a gyümölcsösökben
- A virágzó fák különösen érzékenyek, sok helyen terméskiesés várható
- A száraz talaj fokozta a lehűlést, így erősebbek voltak a fagyhatások
- Az őszi vetések jól fejlődnek, de a tavaszi vetéseknek sürgősen csapadék kellene
- A következő napokban sem várható jelentős eső, az aszályhelyzet romolhat
Hatalmas károkat okozott a fagy a gyümölcsösökben
A gyümölcsfák ilyenkor a legsebezhetőbbek. A kajszi, az őszibarack vagy a cseresznye már sok helyen virágzott vagy épp terméskezdeményt nevelt, amikor egyik napról a másikra mínuszok érkeztek. Nem látványos pusztításról van szó, hanem csendes kárról: a virág belseje elfagy, és abból már nem lesz gyümölcs. Sok termelő ilyenkor csak napokkal később szembesül a valósággal. A virág kívülről még épnek tűnik, de belül már barnul, elhal. Ez az a pont, ahol a remény lassan átfordul számolgatásba.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy nemcsak a hideg volt gond. Az elmúlt időszak csapadékszegényen telt, a talaj felső rétege sokfelé porzik. Ez azért különösen problémás, mert a nedves talaj jobban tartja a hőt, így egy esős időszak után kevésbé hűl le éjszaka a levegő. Most viszont a száraz föld gyorsabban leadta a nappali meleget, és hagyta, hogy a hőmérséklet veszélyesen alacsonyra zuhanjon. Az ország több pontján egymást követték a fagyos hajnalok, ami különösen alattomos: nem egyszeri dologról van szó, hanem ismétlődő stresszről, amit a növények egyre nehezebben viselnek.
Érdekes módon a szántóföldi növények közül több viszonylag jól viselte ezt az időszakot. Az őszi vetések, például a búza, kifejezetten szépen fejlődnek, sőt sok helyen előrébb tartanak a megszokottnál. A repce virágzik, a zöld tömeg látványosan nő. Ez jól mutatja, mennyire kettős az idei tavasz: miközben a szántóföldeken bizakodás van, a gyümölcsösökben sok helyen már most veszteségekkel számolnak.
Mi lesz most?
A tavaszi vetések nagy része már földbe került, de most mindenki az eget figyeli. A magoknak ugyanis nedvesség kellene a csírázáshoz, a száraz talaj viszont csak késlelteti a kelést. Ha nem érkezik hamarosan kiadós eső, az a gyümölcsösök után a szántóföldi növényeket is próbára teszi.
A következő napok sem ígérnek fordulatot. Bár a hőmérséklet nappal kellemes marad, és végre megszűntek a fagyok, a csapadék továbbra is hiányzik. Ez azt jelenti, hogy a talaj egyre jobban kiszárad, és az aszály jelei már most elkezdtek kirajzolódni. A gazdák számára ez az időszak mindig a türelemről és a bizonytalanságról szól – de idén különösen éles a kontraszt: egy-egy napsütéses délután szinte nyárias, a hajnalok viszont még hűvösek.
Nyitókép:BearFotos / Shutterstock
MTI
