Vulkánkitörés miatt majdnem kihalt az emberiség – alig ezer főn múlt a túlélésünk
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huGondoltad volna, hogy az emberiség történetében volt egy olyan esemény, aminek hatására alig ezer fő választott el minket a teljes kihalástól? A Toba vulkán hatalmas erejű kitörése után a túlélésünk egy hajszálon függött, de a legújabb kutatások szerint éppen ez a csapás tanított meg minket arra, hogyan hódítsuk meg a világot.
Hihetetlen, de 74 ezer évvel ezelőtt egy távoli szigeten elszabadult a pokol. A Toba vulkán felrobbanása olyan globális sokkhatás volt, amely alapjaiban rázta meg az akkori világot. A tudósok mégis úgy vélik, profitáltunk a tragédiából.
A Toba vulkán felforgatta az emberiség életét
- Pusztulás helyett az emberek elképesztő alkalmazkodóképesek lettek.
- Megváltoztatták a vadászati szokásaikat a túlélésért.
- Rákényszerültek a technológiai fejlődésre is.
- Az életben maradás záloga a folyamatos vándorlás lett.
Hogyan élte túl az emberiség a Toba vulkánkitörést?
A tudósok szerint a Toba vulkán kitörése után a korai emberi populáció lélekszáma drasztikusan lecsökkent. A túlélőknek nem volt könnyű dolguk: a lehulló hamu és a hirtelen beköszöntő szárazság hatása azonnal érezhető volt. Mégis, ahelyett, hogy feladták volna, az őseink taktikát váltottak.
Az etiópiai ásatások során talált struccmájhéjak vegyi elemzése kimutatta, hogy a hamu megérkezése után szinte azonnal brutális aszály köszöntött a vidékre. Egy ilyen környezeti stressz bárkit térdre kényszerített volna, de az akkor itt élő emberek nem mentek sehova – legalábbis eleinte.
A világvége ellen stratégiát váltottak
Amikor a folyók apadni kezdtek, a Shinfa-Metema 1 lakói nem estek kétségbe. Észrevették, hogy a kiszáradó medrekben hátramaradó pocsolyák és víznyerő helyek valóságos éléskamrák. A halak aránya az étrendjükben 14%-ról hirtelen több mint 50%-ra ugrott. Gyakorlatilag a túlélésük záloga az volt, hogy megtanulták: ha nincs vadállat, jó lesz a hal is. A tűzhelyek maradványai és a megégett csontok azt mutatják, hogy ezeket a fogásokat szervezetten, helyben készítették el.
Nemcsak az étlap változott meg, hanem a fegyvertár is. A régészek apró, háromszög alakú kőhegyeket találtak, amik kísértetiesen hasonlítanak a modern nyílhegyekre. Ez óriási dolog, hiszen a fejlett eszközhasználat történelemben eddig ismert idejét is átírhatja.
Amikor a nagyvadak megritkultak a vulkánkitörés hatására, fontossá vált, hogy egyre pontosabban és egyre messzebbről is lehessen vadászni. Így a nyilazás lett a befutó, mert ezáltal a kisebb és gyorsabb állatokat is el tudták ejteni. A nyers erő helyett a pontosság és a távolság lett az új stratégia.
A szárazság diktálta a szabályokat – és a vándorlást is
A vulkánkitörés eredményeképp kialakuló szárazság meglehetősen próbára tehette az akkori embereket. Ez a környezeti stressz nem hagyott sok lehetőséget: a túlélésért követni kellett a vizet. Ha egy területen elfogyott az élelem vagy a vízgyűjtőből elfogyott a víz, tovább kellett állniuk új élőhelyet keresni. Így alakult ki egyfajta „lépésről lépésre” vándorlás, ami később az emberi terjeszkedés alapja lehetett.
Nem volt mindenhol apokalipszis
Bár a Toba vulkán kitörése globális léptékű volt, a hatásai nem mindenhol voltak egyformák. A Malawi-tónál például alig éreztek valamit a vulkáni télből, míg máshol, mint például Etiópiában, az életben maradásért kellett küzdeni.
Bár nem jelenthetjük ki bizton, hogy pont ezek az etiópiai emberek voltak a mi közvetlen őseink, az biztos, hogy ők mutatták be először azt a "túlélő készletet", amivel később az emberiség benépesítette a bolygót: rugalmas étrend, okos eszközök és a remek alkalmazkodóképesség.
Nyitókép: Shutterstock
