Július 19. Vasárnap, Emília

Szélroham vagy tornádó - melyik a veszélyesebb?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.hu

Amikor elfeketedik az ég és csapkodnak a villámok, a legtöbben pánikszerűen behúzódunk a négy fal közé. De vajon szélroham tombol, vagy esetleg tornádó? A kettő között akkora különbség van erőben, kialakulásban és veszély szintjén, hogy érdemes tisztán látni.

Érdekességvihartornádószél
2026. március 17. 11:30

Sokan az égből leszakadó, mindent magával ragadó tölcsért csak az amerikai híradásokból ismerik, de Magyarország sem mentes ezektől a jelenségektől. Nálunk szerencsére ritkán találkozhatunk ilyen pusztítással, de a klímaváltozás miatt egyre többször fordul elő, hogy egy-egy intenzív szélroham brutálisabb károkat hagy maga után, mint egy gyengébb forgószél. Érdemes tehát tisztázni, mi zajlik a fejünk felett.

A szélroham vagy a tornádó okoz több kárt?
A szélroham és a tornádó komoly károkat okoz, de ránézésre egyszerű megkülönböztetni. Fotó: Domenichini Giuliano

Szélroham vs. tornádó - Amit mindenképp tudni érdemes
 

  • A tornádó egy viszonylag szűk sávban, de koncentrált, forgó mozgással pusztít.
  • A szélroham sokkal nagyobb területet képes letarolni egyszerre, és akár orkán erejű lökésekkel is érkezhet.
  • Mindkét jelenség életveszélyes lehet, ha nem ismerjük fel időben a jeleket.
  • A védekezés módja hasonló, de a tornádónál az épületek belső terei nyújtanak csak valódi biztonságot.


De mi az a szélroham pontosan?

Sokan azt hiszik, minden, ami fákat dönt ki, az tornádó. Pedig a legtöbb esetben a bűnös a szélroham, amit a meteorológusok gyakran légzuhatagnak neveznek. A lényege, hogy a viharból lehűlt, nehéz levegő hirtelen, hatalmas erővel zuhan le a földre, majd ott minden irányba szétterül. Olyan ez, mintha egy teli vödör vizet öntenél a betonra: a becsapódás pontjától sugárirányban mindenfelé placcsan a víz - esetünkben a szél.

A szélroham sebessége simán elérheti a 120-150 km/órát is, ami már bőven elég ahhoz, hogy tetőket bontson meg vagy autókat borítson fel. Ezek a jelenségek azért trükkösek, mert nincs látványos tölcsér, csak egy sötét, fenyegető "fal", ami nagy sebességgel robog felénk, és mindent letarol, ami az útjába kerül.

Mi az a tornádó, és hogyan alakul ki?

Bár a cikkünk főszereplője a lineáris szél, nem mehetünk el a tölcsérek mellett sem. A definíció szerint a tornádó egy olyan intenzíven örvénylő légoszlop, amely kapcsolatban áll egy zivatarfelhővel és a földfelszínnel is. A tornádó kialakulása egy komplex folyamat: szükség van hozzá nedves, labilis levegőre és úgynevezett szélnyírásra, ami "megpörgeti" a feláramlást.

A szakemberek a pusztítás mértékéből következtetnek az erejére, ehhez használják az úgynevezett Fujita-skálát. Egy EF0-s fokozatú forgószél csak a cserepeket mozgatja meg, de egy EF5-ös már az aszfaltot is felszakítja. A National Severe Storms Laboratory leírása szerint a legdurvább tölcsérekben a szélsebesség meghaladhatja a 300-400 km/órát is, de ezek szerencsére nálunk extrém ritkák.

A magyarországi tornádók döntő többsége EF0-EF1-es kategóriájú, tehát nem halálos, de azért komoly anyagi kárt tud okozni. Kivétel az 1924-es biai tornádó: ez az eddigi legsúlyosabb hazai eset, amikor egy csaknem 1 km széles tölcsér hatvan kilométeren söpört végig, öt halálos áldozatot és 6 millió aranykorona kárt hagyva maga.

Melyik a veszélyesebb? Melyik okoz több kárt?

A válasz meglepő lehet: összességében a szélroham okoz több és rendszeresebb anyagi kárt Magyarországon. Ennek egyszerű oka van: sokkal gyakoribb. Egy átlagos nyári zivatarszezonban tucatnyi alkalommal fordulnak elő 90 km/h feletti széllökések az országban. Felborult autók, leszakadt tetők, kidöntött fák: ezek a szélroham tipikus "névjegyei".

A tornádó ritkább, de ha elér egy lakott területet, az egy kategóriával brutálisabb hatást fejt ki. A szélroham területileg kiterjedt, de viszonylag egyenletesen pusztít. A tornádó viszont szűk sávban, de szinte megsemmisítő erővel hat - egy-egy utca vagy gazdasági épület teljesen eltűnhet a föld színéről, míg a szomszéd házon szinte semmi nyom nem látszik.

Hogyan védekezzünk a viharok ellen?

Akár hirtelen szélroham érkezik, akár egy kósza tölcsér, az első szabály: maradjunk bent a házban! A repülő tárgyak jelentik a legnagyobb kockázatot, míg a villámárvizek és a kidőlt fák sokszor több áldozatot szednek, mint maga a konkrét légörvény.

Érdemes figyelemmel kísérni a viharjelzést, és ha narancssárga vagy piros riasztást adnak ki, ne akkor induljunk el túrázni. Egy jól megépített téglaépületben általában biztonságban vagyunk, de a könnyűszerkezetes garázsokat jobb elkerülni. 

A biztonságunk érdekében fontos az is, hogy felkészítsük otthonunkat a szélsőséges eseményekre: a rögzítetlen kerti székek egy komolyabb széllökésnél könnyen rakétává válhatnak, így, ha az előrejelzést vihart vagy erős szelet jósol, érdemes még időben mindent szélvédett helyre vinni.

Nyitókép: Domenichini Giuliano/Shutterstock

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Köpönyeg Google News oldalán is!