Veszélyben az északi-sarki gyűrűsfókák - Miért lesz méreg a saját zsírjukból?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huHihetetlen, de akár egyetlen szokatlanul meleg év is elég ahhoz, hogy az arktiszi állatok egészsége veszélybe kerüljön. Ilyenek például a gyűrűsfókák is, akik esetében egyszerre jelenik meg a klímaváltozás okozta táplálkozási stressz és a toxikus anyagok felhalmozódása. Egy új kutatás szerint ezek az arktiszi tengeri emlősök egyszerre szenvednek az alultápláltságtól és a szervezetükben felgyülemlett mérgektől, és a kettő együtt életveszélyes kombinációt alkot.
Távolinak tűnhet a Jeges-tenger világa, mégis sokat elárul arról, merre halad a bolygónk állapota. Egy friss tanulmány megmutatta, hogyan hat az északi-sarki felmelegedés a gyűrűsfókák szervezetére, és az eredmény nem meglepő, inkább lehangoló.
Veszélyben a gyűrűsfókák: mit mutatnak a friss adatok?
- Egyetlen rendkívül meleg év is felborította a gyűrűsfókák táplálkozását.
- Kimutatható az omega-3 zsírsavak csökkenése és a hájréteg elvékonyodása.
- A fogyással párhuzamosan felerősödik a toxikus anyagok felhalmozódása a véráramban.
- A PCB szennyezés és más tartós vegyületek oxidatív stresszt idéznek elő.
Gyűrűsfókák és az északi-sarki felmelegedés: mi történik valójában?
2010-ben a Saglek-öböl környékén a tenger felszíni hőmérséklete 5,5 fokkal haladta meg az ilyenkor szokásosat. Egyetlen évről van szó, és nem is hangzik drámainak, de az ott élő fajok számára hatalmas különbség. Már ez az egy anomália látható nyomot hagyott a fókák szervezetében.
Eltűnik a jég, megváltozik az étrend - Az éghajlatváltozás hatása tengeri emlősökre
A gyűrűsfókák főként kisebb halakat és tengeri gerincteleneket esznek. Csakhogy a melegebb víz és a csökkenő jégtakaró miatt átalakul a teljes táplálékhálózat. Más fajok jelennek meg, a megszokott zsákmány ritkul, így változik a fókák élete, táplálkozása és állapota is.
A kutatók 38 gyűrűsfókától gyűjtöttek vér-, máj- és zsírmintákat 2009 és 2011 között. A 2010-es minták pedig egészen más képet mutattak, mint a többi: vékonyabb zsírréteg, kevesebb omega-3 és omega-6 zsírsav, több telített zsír. Ezt pedig nem egy-két állatnál figyelték meg, hanem általános állapotként jelentkezett. De miért súlyos ez?
A bőr alatti zsír a fókáknál nem csupán szigetelőanyag. Energiát tárol, méreganyagokat köt meg, és véd a hideg ellen. Ha ez a réteg elvékonyodik, mindhárom funkció sérül egyszerre.
A zsírban tárolt méreg nem tűnik el
A PCB-k - vagyis a poliklórozott bifenilek -, a DDT-maradványok és a klordán mind zsírszerető vegyületek. A fókák szervezete éveken át raktározza őket a zsírszövetben, ahol viszonylag ártalmatlanok. A probléma akkor kezdődik, amikor a fóka valamiért elkezd fogyni. Ez lehet akár táplálékszűke miatt, akár egyéb stressz hatására.
Ilyenkor a zsír lebomlik, és a benne lévő toxikus anyagok hirtelen a véráramba kerülnek. Onnan pedig a szervekbe jutnak.
Oxidatív stressz: a gyűrűsfókákat is érinti
Az oxidatív stressz sejtszinten rombolja a szöveteket, gyulladást vált ki, gyengíti az immunrendszert, és hosszú távon szaporodási zavarokat is okozhat. A máj- és vérminták mindhárom vizsgált évben magas PCB-, higany- és DDT-szinteket mutattak, de a 2010-es alultápláltság ezt a terhelést felerősítette.
Fontos adalék: a 2011-es minták szerint a fókák nagyjából visszanyerték egészségüket. De az oxidatív stressz hosszú távú következményei nem tűnnek el egyik évről a másikra. Ha az ilyen epizódok egyre sűrűbben követik egymást, a felépülésre egyre kevesebb idő jut majd.
Nem csupán egy faj problémája
A gyűrűsfókák kulcsszereplők: rájuk vadásznak a jegesmedvék, és az északi közösségek számára is fontos táplálékforrást jelentenek. Ha az állományuk meggyengül, az az egész ökoszisztémában láncreakciót indíthat el. Ha a fókák szervezete mérgező anyagokkal teli, az a táplálékláncban tovább gyűrűzik.
A klímaváltozást és annak következményeit nem tekinthetjük csak egy-egy táj, faj vagy ökoszisztéma problémájának. Bár távolinak tűnhet, a gyűrűsfókák esete intő jel - egy a sok közül, amire nem szabadna vállrándítással reagálnunk.
Nyitókép: polarman / Shutterstock
