A világ 7 legfurcsább esője: békák, halak és vörös por

Valahol a világban most is esik az eső. Ez persze nem különös. Az viszont igen, ha a csapadékban halak, békák, pókok vagy épp húsfoszlányok kavarognak. Ezek a furcsa esők - bármilyen meglepőek is - dokumentált, tudományosan is vizsgált jelenségekről van szó. Összegyűjtöttük a hét legbizarrabb esetet.

Mit érdemes tudni a világ legfurcsább esőiről?

A következő történetek nem legendák. Több közülük tudományos vagy újságírói beszámolókban is szerepel, és gyakran meteorológusok is próbálták megfejteni, mi történhetett valójában.

Haleső - Honduras, Yoro

Minden évben, általában május vagy június táján, a hondurasi Yoro városka felett viharfelhők gyülekeznek. Az esőzés intenzív, pusztító erejű, a helyiek ki sem mernek lépni az utcára. Aztán elmúlik, és… ott fekszenek a halak. Százával. Az utcán, a járdán, mindenhol.

A haleső jelenség - Lluvia de Peces, ahogy a helyiek nevezik - nem városi legenda: az Atlas Obscura dokumentációja szerint a National Geographic egyik kutatócsapata az 1970-es évek elején a helyszínen járt, és bár magát az esőzést nem látták, a következményeit igen - az utcákat beborító, élő halakat. Az összes egyed vak volt, ami arra utal, hogy valószínűleg föld alatti, barlangi vizekben élnek, és az intenzív esőzés egyszerűen kimossa őket a felszínre. 

Egy másik elmélet szerint víztölcsérek szívják fel őket egy közeli vízforrásból, de ezt egyelőre nem sikerült bizonyítani. A jelenség megoldatlan marad - a helyieknél pedig évente egyszer haleső esik.

Békák és ebihalak esője - Szerbia, Odzaci

2005-ben egy szerbiai kisváros, Odzaci lakói szokatlan látványnak lehettek tanúi: erős viharfelhők vonultak át a település felett, és apró békák ezrei hullottak alá az égből. A békák esője talán a legtisztábban dokumentált állateső-esemény volt Európában akkoriban. Ám egy belgrádi klimatológus a helyi sajtónak kijelentette, hogy a jelenség meteorológiai szempontból nem rendkívüli: egy erős vízoszlop a közeli tóból felszívta az állatokat, majd a szél messzebbre sodorta és leejtette őket. A Library of Congress tudományos összefoglalója szerint ez a mechanizmus - vízoszlop vagy tornádó által felkapott, majd máshol leejtett élőlények - áll az összes állateső-eset hátterében.

Vörös eső India felett - Kerala, 2001

Indiában 2001-ben két hónapon át esett piros eső. Nem metafora: a csapadék valóban vörös volt, mint a hígított vér, és valósággal megfestette a ruhákat, az épületeket, mindent. A helyiek egy része természetfeletti magyarázatot sejtett mögötte. A vizsgálat azonban prózaibb eredménnyel zárult: az indiai kormány megbízásából végzett kutatás megállapította, hogy a vörös eső mögött a helyi Trentepohlia algafaj légköri spórái állnak, amelyek tömegesen jutottak a légkörbe. 

Létezett egy jóval merészebb hipotézis is: egy indiai fizikus a Scientific American hasábjain földönkívüli eredetű mikroorganizmusokat feltételezett a vörös részecskékben, de ezt a tudományos közösség nem fogadta el.

Pókeső Brazíliában - 2013

Brazíliában nem egyedi eset, hogy a levegőbe nézve az ember pókok ezreit látja. Espírito Santo do Dourado városában 2013-ban vette fel egy fiatal fiú azt a videót, amely bejárta az internetet: az égen mintha mozgó fekete felhő lebegne, aztán kiderül, hogy pókok. Adalberto dos Santos biológus magyarázata szerint a Parawixia bistriata nevű ritka, társas életmódú fajról van szó, amely csapatostul akár 4 méter széles hálót is tud szőni, majd a légáramlatot kihasználva „repül". Nem valódi pókesőről van tehát szó, a pókok valójában egy láthatatlan hálón csüngenek a magasban, és távolról pontosan úgy néznek ki, mintha az égből pottyanának. A ScienceAlert részletes elemzést is közölt a jelenség hátteréről.

Giliszták és férgek esője - USA, 2007

Louisiana állam Jennings városában 2007 júliusában giliszták hullottak az égből. Persze nem csupán néhány darab, hanem olyan rengeteg, hogy az eseményt még a helyi tévécsatorna is megörökítette. Ugyanekkor azonban egy vízoszlop ereszkedett le a közeli mocsárra, és a legvalószínűbb magyarázat, hogy a tornádószerű képződmény felszívta a talajfelszín közelében lévő férgeket, majd magasabbra sodorta és más helyen ejtette le őket. Hasonló eseteket jelentettek Massachusetts államból is. Az „állatok hullanak az égből” típusú jelenségek között ez az egyik leghétköznapibb, mert a giliszta kis mérete miatt könnyen elsodorják az erős légáramlatok.

A kentucky-i húseső - 1876

Ez az eset nem állateső a szó szoros értelmében, de mindenképpen érdekes esemény. 1876. március 9-én John Cropper gazda udvarára Bath County-ban, Kentuckyban húsfoszlányok hullottak le az égből. Egy, a helyszínen kutató tudós a darabokat borjúhúsként, birkahúsként és lóhúsként azonosította. A jelenséget a Scientific American is vizsgálta, és a ma legelfogadottabbnak tartott magyarázat szerint keselyűk csapata lakmározott a közelben, majd ijedelemben gyorsan elrepültek, és menet közben hányták ki a félig megemésztett táplálékot, ami aztán a döbbent gazda udvarára esett. 

Sárga eső - minden tavasszal

Ez az egyetlen „furcsa eső", amellyel Magyarországon is találkozhatunk. Tavasszal, különösen április-május fordulóján, ha erős szél fúj, a fenyők és más tűlevelűek pollenfellegeket bocsátanak a levegőbe. Amikor ezek a pollenfellegek csapdába kerülnek a légkörben, az eső sárgás-zöldes árnyalatot ölt, és vastag, ragacsos réteg marad mindenhol. Ilyenkor sokan azt gondolják, hogy valami vegyileg szennyezett csapadék hullott alá. Valójában ártalmatlan, bár az allergiások számára az egyik legkellemetlenebb időszak.

Nyitókép:  Kurit afshen / Shutterstock