A trópusi növények is összezavarodnak a klímaváltozás miatt: ilyen hatással van rájuk

A trópusokat sokáig az állandóság szimbólumának tartották: örökzöld erdők, kiszámítható esős időszakok, buja növényzet. Most azonban kiderült, hogy ez az állandóság megbomlott. Egy friss, több mint 200 évet átfogó kutatás szerint a trópusi növények virágzási ideje drámaian eltolódott. Egyes fajok hónapokkal korábban, mások jóval később bontanak szirmot, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A változás nagyon komoly ökológiai következményekkel is járhat.

A klímaváltozás a trópusi növények életét is megváltoztatta

A kutatók közel 8000, az elmúlt 200 évből származó növénymintát vizsgáltak meg Brazíliától Ghánán és Ecuadoron át Thaiföldig. Ezek az országok a Föld legváltozatosabb élővilágú térségei közé tartoznak – ugyanakkor a legkevésbé kutatottak is. A régi, préselt növénypéldányok múzeumi gyűjteményekből kerültek elő, rajtuk pontos dátumokkal: mikor gyűjtötték őket, milyen állapotban voltak. Ezek alapján lehetett összehasonlítani a múlt és a jelen virágzási idejét. Az eredmény meglepő. Átlagosan évtizedenként körülbelül két nappal tolódik el a virágzás ideje. Ez elsőre kevésnek tűnhet, de ha belegondolunk: néhány évtized alatt már hetekben mérhető az eltérés. Egy brazil fa például ma mintegy 80 nappal később virágzik, mint az 1950-es években. A Crotalaria capensis viszont több mint két héttel korábban kezd virágozni, mint korábban. 

Sokáig azt gondolták a szakemberek, hogy a trópusi térségek kevésbé érzékenyek az éghajlatváltozásra ilyen szempontból, mert ott az év során kisebb a hőmérséklet-ingadozás, mint például Európában. Ez a feltételezés most megdőlt. A klímaváltozás hatása a trópusokon is egyértelműen kimutatható – és talán még aggasztóbb is, mert ezek a régiók a bolygó biodiverzitásának központjai. Ráadásul az éghajlatváltozás nemcsak az átlaghőmérsékletet emeli, hanem a csapadékeloszlást, az éjszakai lehűléseket és a szélsőséges időjárási eseményeket is átalakítja. A növények pedig különböző környezeti jelekre reagálnak, amikor "eldöntik", mikor virágozzanak. Van, amelyik a nappali csúcshőmérséklethez igazodik, más az éjszakai minimumhoz, megint más a csapadékhoz vagy a páratartalomhoz. Ha ezek a jelek megváltoznak vagy kiszámíthatatlanná válnak, a virágzás időzítése is elcsúszik. Ez magyarázza, hogy ugyanazon a területen belül is láthatunk korábbi és későbbi virágzást.

Miért baj az, ha egy növény kicsit korábban vagy később virágzik?

Azért, mert az ökoszisztémák – vagyis az élőlények és környezetük bonyolult rendszere – finoman összehangolt időzítésre épülnek. A virágzás nem önmagáért történik. A növénynek szüksége van beporzókra: méhekre, rovarokra, denevérekre, madarakra. Sok esetben ezek az állatok csak egy rövid időszakban vannak jelen. Ha a virág korábban nyílik, de a vándormadár még nem érkezett meg, nem történik beporzás. A növény nem hoz termést, a madár nem jut nektárhoz. Ugyanez igaz a termést fogyasztó és a magokat terjesztő állatokra. Ha nincs ott a gyümölcs, amikor számítanak rá, éheznek. Ha a növény nem tudja szétszórni a magjait, csökken a szaporodási esélye.  A kutatók szerint ez a szétcsúszás láncreakciót indíthat el. A növények az ökoszisztéma alapjai. Ha velük történik valami, annak hatása végigfut a teljes táplálékláncon. Különösen aggasztó, hogy sok érintett állatfaj – például bizonyos főemlősök – már most is veszélyeztetett.

A trópusi ökoszisztémák nem elszigetelt helyek, mint ahogyan sokan azt gondoljuk. A bolygó éghajlati és biológiai rendszere összekapcsolódik. Ha a trópusokon megbillen az egyensúly, annak hatása világszinten érezhető lehet – az élelmiszer-termeléstől a szénmegkötésen át az élővilág sokféleségéig. Ez már nem csak arról szól, hogy melegebb van. Hanem arról, hogy az élővilág "órája" kezd elállítódni. És ha az óra elcsúszik, az egész rendszer vele csúszik.

Nyitókép:Frank11 / Shutterstock

Forrás: TheGuardian