Milyen volt a 2026-os olimpia fenntarthatósági szempontból?
A 2026-os téli játékokon mindent megpróbáltak, hogy mindenidők legzöldebb eseményét valósítsák meg. A milánói téli olimpia sok szempontból másabb, környezetbarátabb mint bármelyik előző esemény, de még mindig van min dolgozni.
A 2026-os téli olimpia Milánó és Cortina térségében zajlott, és a szervezők egyik legfontosabb célja az volt, hogy a játékok a lehető legfenntarthatóbb módon valósuljanak meg. Már a tervezéskor azt hangsúlyozták, hogy nem akarnak feleslegesen új stadionokat és csarnokokat építeni, hanem elsősorban meglévő helyszíneket használnánek, illetve olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek a versenyek után is hasznosak maradnak a helyi közösségek számára. Ez azért fontos, mert több korábbi olimpia után is üresen álló, kihasználatlan épületek maradtak hátra, ami pénzügyi és környezeti szempontból sem jó.
A téli olimpia nem akart környezetszennyező lenni
- Mind a téli, mind a nyári olimpiák során sok olyan épület épül, amely utána kihaltan áll.
- A milánói téli olimpia során figyeltek rá, hogy az épületek a rendezvény után is használatba kerüljenek.
- Az áramellátást is próbálták a lehető legzöldebb, legkörnyezetbarátabb módon megoldani.
- Mégis sok a kritikus hang, sokak szerint ez még mindig nem zöld olimpia.
Az olimpia során újrahasznosították az épületeket is
Az alpesi olimpiai helyszíneken főként már működő síközpontokat korszerűsítettek. Javították az infrastruktúrát, a közlekedést és a felvonókat, hogy azok hosszú távon is vonzóbbá tegyék a térséget a turisták és a sportolók számára. Milánóban az olimpiai falut úgy tervezték meg, hogy a játékok után diákok és helyiek lakhatását szolgálja. Ez azt jelenti, hogy az épületek nem maradnak üresen, hanem beépülnek a város mindennapi életébe. A sportcsarnokokat is többcélú használatra alakították ki, így a jövőben koncerteknek, rendezvényeknek és más sporteseményeknek adhatnak otthont.
A fenntarthatóság az energiafelhasználásnál is fontos szerepet kapott. A cél az volt, hogy a játékok működtetéséhez szükséges áramot nagyrészt megújuló forrásokból biztosítsák, például víz, nap vagy szélenergia segítségével. Emellett igyekeztek csökkenteni a fosszilis üzemanyagok használatát, és ahol lehetett, környezetkímélőbb megoldásokat alkalmaztak.
Volt árnyoldala is
Ugyan mindez kifejezetten bíztatóan hangzik, mégsem lehet azt mondani, hogy az olimpia teljesen környezetbarát volt. A téli sportokhoz sok esetben mesterséges hóra volt szükség, ami jelentős víz és energiafelhasználással jár. Emellett a legnagyobb környezeti terhelést a résztvevők, a nézők és a sajtó utazása okozta, különösen a repülőjáratok miatt. Ezek a kibocsátások nehezen csökkenthetők egy ilyen méretű nemzetközi esemény esetében.
Ezzel kapcsolatban rendkívül sok kritika is megjelent. Egyesek szerint túl sok közpénzt fordítottak az eseményre, és vitatták, hogy valóban megéri-e a befektetés. Mások úgy vélték, hogy bár a fenntarthatósági célok ambiciózusak voltak, egy ekkora rendezvény mindig jelentős környezeti hatással jár. Összességében a 2026-os téli olimpia igyekezett zöldebb és tudatosabb lenni, mint sok korábbi játék, ugyanakkor jól látszik, hogy a teljesen fenntartható olimpia egyelőre inkább cél, mint megvalósult állapot.
Nyitókép: Shutterstock/MikeDotta
