Kevesebb hó, kevesebb lavina? – Milyen hatással van a klímaváltozás a hóomlásokra?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA klímaváltozás a nyakunkon van, és számos területen érezteti a hatását. Most azt fogjuk megvizsgálni, hogy milyen hatással van a hóomlásokra. Kevesebb lesz a lavina? esetleg több? Most kiderül.
Évente nagyjából száz ember veszíti életét lavinában Európában. Ez a szám elsőre talán nem tűnik hatalmasnak, de minden egyes eset mögött egy pillanatnyi döntés, egy rosszul felmért lejtő vagy egy alattomosan instabil hóréteg áll. A lavina nem mindig látványos, filmbe illő hóomlás. Sokszor egy apró rezdülés – egy síelő kanyarja, egy hangosabb hang, egy széllökés – elég ahhoz, hogy a hegyoldal meginduljon.
- Európában évente átlagosan körülbelül 100 ember hal meg lavinában
- A legtöbb balesetet maguk a hegyen sportolók indítják el, főként pályán kívül
- A lavinaveszélyt a hórétegek szerkezete, a lejtő meredeksége és az időjárás alakulása határozza meg
- A halálesetek száma hosszú távon nem nőtt jelentősen, részben a jobb előrejelzések és felszerelések miatt
- A klímaváltozás miatt rövidülhet a síszezon és csökkenhet az alacsonyabban fekvő területek hóborítása
- Gyakoribbá válhatnak a nedves, nehéz hóval járó, pusztítóbb lavinák
Mitől lesz veszélyes egy lavina?
A lavinaveszélyt úgy érdemes elképzelni, mint az árvíz kockázatát: nemcsak az számít, mekkora az esélye, hanem az is, mekkora pusztítást okozhat. A hó szerkezete kulcsfontosságú. Ha a tél elején kevés hó esik, akkor a hideg, száraz rétegek között gyenge, törékeny zónák alakulhatnak ki. Ezek később vastagabb, nehezebb hóréteg alá kerülnek, és láthatatlan csapdaként viselkednek. Fentről minden stabilnak tűnhet, de alatta ott lapul a gyenge réteg, ami egyetlen terhelésre megadja magát. A meredekség is döntő. Bizonyos dőlésszög felett a hó már nem tud biztonságosan megmaradni. Ha ehhez még friss havazás vagy erős szél társul, ami átfújja a havat egyik oldalról a másikra, a helyzet gyorsan életveszélyessé válhat.
A szakemberek szerint ma Európában a legtöbb halálos baleset nem spontán, magától leszakadó lavinákhoz köthető, hanem olyan esetekhez, amikor maguk a hegyen sportolók indítják el a hóomlást. Főként azok vannak veszélyben, akik kijelölt pályán kívül síelnek vagy túráznak.
Érdekes módon (és szerencsére) az elmúlt évtizedekben a lavinában elhunytak száma nem mutat drámai emelkedést. Évente nagyjából száz áldozatot regisztrálnak Európában, kisebb ingadozásokkal. Az utóbbi két szezonban még csökkenés is látszott, most viszont ismét magasabb számokat mértek. Pedig egyre többen indulnak sítúrázni, freeride-ozni, vagyis kijelölt pályán kívül mozognak. A kockázat tehát nőtt, mégsem emelkedett látványosan a halálozás. Ennek oka főként a jobb előrejelzés, a részletes lavinajelentések, a korszerű felszerelések (jeladók, légzsákos hátizsákok) és a gyorsabb mentés. A szakértők szerint a kockázat csökkenését nem a klímaváltozás okozza, hanem az, hogy ma többet tudunk és jobban felkészülünk.
A klímaváltozás csökkenti a lavinaveszélyt?
Nem ilyen egyszerű a helyzet. A melegedő éghajlat miatt Európa számos síterepe már most is hóhiánnyal küzd. Ha a globális átlaghőmérséklet 2 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet, a kontinens síterepeinek közel fele nagyon magas kockázatnak lesz kitéve a hóellátás szempontjából. Rövidebb lesz a szezon, alacsonyabb tengerszint feletti magasságban egyre ritkább a természetes hótakaró. Elsőre logikusnak tűnhet: kevesebb hó, kevesebb lavina. A modellek valóban azt mutatják, hogy összességében csökkenhet a nagy havazások gyakorisága, és ezzel együtt a lavinák száma is. Csakhogy a melegebb levegő több nedvességet képes megtartani. Ez azt jelenti, hogy amikor mégis kialakul egy komoly havazás – főleg magasabban fekvő területeken –, az intenzívebb lehet. Vagyis ritkábban esik sok hó, de amikor igen, akkor nagyon sok esik rövid idő alatt. Ez kifejezetten kedvez a lavinaveszélynek. Ráadásul a felmelegedés miatt gyakoribbá válhatnak a nedves, nehéz hóval járó lavinák. Ezek nem porhós, "száraz" lavinák, hanem sűrűbb, vízzel telítettebb tömegek, amelyek nagyobb erővel, pusztítóbb módon zúdulhatnak le.
Akkor mégis mire számítsunk a jövőben?
Valószínűleg kevesebb lesz az alacsonyabban fekvő síterep, rövidebb szezonnal. Ugyanakkor a magashegységekben továbbra is fennmarad a lavinaveszély, sőt bizonyos helyzetekben nőhet is, különösen intenzív havazások idején. A hangsúly még inkább a tájékozódáson és az egyéni felelősségen lesz. A lavina nemcsak a hó mennyiségéről szól, hanem annak szerkezetéről, a hőmérsékletről, a szélről és az emberi döntésekről. A klímaváltozás átalakítja a hegyeket, de nem teszi automatikusan biztonságosabbá őket. Lehet, hogy kevesebb hó borítja majd a lejtőket – de amikor a körülmények összeállnak, a veszély továbbra is valós és komoly marad.
Nyitókép: Marcus Placidus / Shutterstock
Forrás: TheGuardian
