Ezt az országot a bíróság fenyegeti: betartatják velük a klímaterveket
Németországban egyre feszültebb a helyzet a klímaváltozás miatt. Ugyanis jópár éve konkrét klímaterveket rögzítettek, a megvalósításra mégsem kerül sor.
Németországban egy bírósági döntés most új fejezetet nyitott az ország klímavédelemhez való viszonyában. A legfelsőbb közigazgatási bíróság elutasította a kormány fellebbezését, amellyel korábban azt próbálták elérni, hogy legalább részben eltekintsenek a 2024-ben hozott ítélet követelményeitől, azaz hogy Németország éghajlatvédelmi programja nem felel meg teljes mértékben annak a 2019-es klímavédelmi törvénynek, amely 2030-ra legalább 65 százalékos üvegházhatású gázcsökkentést ír elő a 1990-eshez képest. A bíróság szerint a jelenlegi klímaterv nem tartalmaz elegendő konkrét, és megvalósítható intézkedést ahhoz, hogy ez a csökkentés garantáltan elérhető legyen, különösen az egyes ágazatok szintjén.
Klímatervek miatt áll a bál Németországban
- Németország nem hozza azokat a klímavédelmi terveket, amelyeket korábban meghatároztak.
- A célkitűzés jó lett volna, de nem késleltethetik tovább annak megvalósítását.
- Nemcsak látásmódbeli, de politikai vitákat is korbácsolt a helyzet.
- Egyesek attól tartanak, hogy a gazdasági növekedést is lassítják ezek a célkitűzések.
A klímaterveknél is figyelni kell, mennyire avatkozhat bele az állam a működésekbe
A civilek és a környezetvédelmi szervezetek már régóta bírálták a klímapolitika lassúságát, és ezt a kritikát most jogi eszközökkel is alátámasztották. A Deutsche Umwelthilfe nevű szervezet indította az egész pert, mert úgy vélték, hogy a kormány klímaterve túl laza, nem elegendő ahhoz, hogy valódi változást érjenek el vele. A szervezet vezetője azt nyilatkozta, hogy a bíróság döntése valójában egy egyértelmű üzenet a politikusok számára: nem lehet az éghajlatvédelmi törvényt puszta szándéknyilatkozatként kezelni, hanem azt érdemi tartalommal kell megtölteni.
A bírósági ítélet rámutat, hogy a német éghajlatvédelmi törvény minden ágazat számára éves kibocsátási kereteket határoz meg, és ha ezeket nem tartják be, akkor a kormánynak azonnal korrekciós intézkedéseket kell bevezetnie. Ez azt jelenti, hogy nem elég jó szándékú célokat kitűzni, hanem valódi, számon kérhető intézkedéseket kell hozni. A döntés tehát nem pusztán elvi jellegű, hanem jogilag kötelező érvényű, ami azt jelenti, hogy a kormánytól konkrét lépéseket várnak el.
A túlzott beavatkozás sem mindig szerencsés
A kormány részéről a környezetvédelmi államtitkár elismerte, hogy vannak hiányosságok a jelenlegi klímatervben, és bejelentette, hogy egy erősebb, átdolgozott tervet kívánnak bemutatni a közeljövőben. A kormány hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezett az éghajlatvédelem mellett, és készen áll arra, hogy kihasználjom minden rendelkezésre álló eszközt a kibocsátás csökkentése érdekében. Ugyanakkor az ítélet politikai vitákat is gerjesztett arról, hogy milyen mértékben kell az államnak beavatkoznia az egyes szektorok tevékenységébe.
Bizonyos gazdasági szereplők és politikai ellenzéki vélemények szerint a túl szigorú szabályozás lassíthatja a gazdasági növekedést, és túl nagy terhet róhat bizonyos iparágakra. Mások viszont azt hangsúlyozzák, hogy a klímaváltozás hatásai, mint az extrém időjárási események, hőhullámok és áradások, már most is súlyos gazdasági és társadalmi költségeket okoznak.
Nyitókép: Shutterstock/Jens Hertel
