Amikor a hó fojtotta meg az országot: az 1987-es havazás

Bár mindössze négy napig tartott, azóta is emlegetik a nagy havazást Magyarországon. A jeges északi és egy mediterrán ciklon összjátékaként az 1987-es havazás során az egész ország megtapasztalhatta, mit élhetnek át Szibériában éves szinten. Az utakon méteres hótorlaszok alakultak ki, az ellátás elakadt, iskolai szünetet rendeltek el, de még a hókotrók sem bírtak az irdatlan hómennyiséggel. Felidéztük, mi is történt 39 éve a nagy havazáson.

Mikor volt a nagy havazás Magyarországon?

A meteorológusok előre látták, mindenkit figyelmeztetett a havazás-előrejelzés, de még ez sem készítette fel az országot arra a hómennyiségre, ami 1987. január 10. és 14. között az országra zúdult. Egy hideg északi ciklon, valamint egy mediterrán ciklon ütközött a Kárpát-medence felett, ami addig soha nem tapasztalt havazást eredményezett. Már január 12-én 20-40 centi vastag hótakaró fedte az országot, de az 50-70 cm sem ment ritkaságszámba a hegyvidéken.

A hóhoz rendkívüli hideg is társult, sorra dőltek meg a hidegrekordok: Budapesten például -22 fokot mértek, de Magyarország egyéb régióiban is -10, -15 fokra csökkent a hőmérő higanyszála. Pakson mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet, ott egy ponton -30 Celsius-fokot mutatott a hőmérő. A katasztrofális helyzethez az erős széllökések is hozzátettek, amik egy helyre fújták a havat, nem ritkán több méteres hótorlaszt kialakítva. A szeles Alföldön például 100 km/órás széllökések voltak, a többi országrészben ehhez képest „csak” 70-80 km/órás szél hordta össze a lehullott csapadékot.

1987-es havazás: Magyarország megbénul

A közelmúltban talán csak a 2010-es március 15-i nagy havazás hasonlítható ahhoz, amit 1987 telén az országnak át kellett élnie. Helyenként olyan magasak voltak a hótorlaszok, hogy még a hókotrók is elakadtak, így kénytelenek voltak a hadsereg lánctalpasait kölcsönkérni. A nehéz közlekedés miatt az iskolákban kényszerszünetet rendeltek el, leszakadtak a felsővezetékek, a síneket képtelenség volt hómentesen tartani, Budapesten még a metró közlekedésében is fennakadások merültek fel a felszíni szakaszok miatt.

Komolyabb probléma volt, hogy a boltokba nem jutott el az áru, a mentők is elakadtak a nagy hóban. Az apróbb falvakból például csak a hadsereg páncélosai tudták elszállítani a betegeket, de szintén a katonaság segítette a boltok ellátását. A fagyos időjárás emberéleteket is követelt, például a Komárom-Esztergom vármegyei Ácson egy férfi halálra fagyott. A hideg miatt tönkrement a fogaskerekű fékrendszere, így a Svábhegyről lefele menő szerelvény teljes sebességgel a hegyre felkapaszkodó szerelvénybe csúszott, ami a két vonatvezető halálához, valamint az utasok sérüléseihez vezetett.

A hivatalok többsége bezárt, rengeteg lakos szenvedett fagyási sérüléseket, amikor megpróbált eljutni munkahelyére. Egy anekdota szerint Sopronban az ablakból egyszerűen ki lehetett sétálni az utcára. Sok gyárban leállt a termelés, a leszakadó vezetékek miatt az áramellátás is akadozott, további bonyodalmakat okozva az ellátásban.

Az 1987-es nagy havazás vége

Amikor január 16-án végre teljesen elállt a havazás, a kezdeti olvadás eleinte csak jégpáncélt képzett, a vastag hótakaró még hosszú hetekre megmaradt. Csak márciusban következett be a teljes olvadás.

Fontos információk 1987-es nagy havazásról Magyarországon

Nyitókép: Fortepan