Amikor az időjárás és a hiedelmek találkoznak: Zimbabwe, ahol a legtöbb életet követeli a villámlás

Zimbabwe-ben a villámcsapások évente legalább száz ember életét követelik. 

Halálos villámok Zimbabwe-ben

Zimbabwe a világ legjobban sújtotta országa a villámlások szempontjából. A heves, trópusi viharok szinte minden esős évszakban tragédiát okoznak. A szakemberek szerint sokkal több haláleset történik a villámcsapások miatt, mint ahogyan azt cikkünk elején írtuk (évi 100) , csak sok esetet nem jelentenek. Ez olyan arány, amely többszöröse a legtöbb országéhoz képest, és az okok a klímától a domborzatig több tényezőből állnak össze. Ennek pedig több oka van. A forró páradús levegő gyorsan emelkedik a magasfennsík fölé, ez pedig hatalmas, robbanékony zivatarfelhőket hoz létre, amelyek rengeteg villámot termelnek. A terep sem segít sokat: a száraz talaj rosszul vezeti az áramot, így egyetlen csapás hatalmas területeken söpörhet végig. Mégis, a legnagyobb veszély inkább az, hogy sokan nem tartanak ettől a népi hiedelmek szerint, és nem elővigyázatosak.

Zimbabwe több vidéki térségében él még az a hiedelem, hogy a "természetes" villám nem árt azoknak, akik nem tettek semmi rosszat – a csapás inkább valamiféle bosszú, amelyet rossz szándékú emberek "idéznek meg". Emiatt sokan a legnagyobb viharban is a szabadban maradnak, dolgoznak a földjeiken, vagy egyszerűen nem keresnek biztonságos menedéket. A népi magyarázatok, amelyek évszázadokig segítettek értelmezni a világ működését, ma már sajnos gyakran épp a túlélést nehezítik meg... A hiedelmek ereje abban látszik igazán, hogy még múzeumokban is őriznek olyan tárgyakat, amelyekről sokan úgy gondolják, villámlást lehet velük "irányítani". Ezek a tradíciók önmagukban kulturális értéket képviselnek, ám ha veszélyhelyzetben a valóságos kockázatokat háttérbe tolják, akkor életveszélyessé válnak. A szakértők szerint ezért ma már nemcsak meteorológiai, hanem oktatási kérdés is, hogyan lehetne csökkenteni a tragédiák számát ott. 

A hagyományok mellé már tudásnak is társulnia kell

A villámcsapások sokkal inkább elkerülhetőek lennének, a mindenki biztonságos menedékbe vonulna már a legelső mennydörgéskor. A gond viszont az, hogy sok helyen nincsenek megfelelő épületek, és még ha vannak is, sokan nem ismerik ezt a veszélyt a hagyományok miatt. A szakemberek szerint a villámlási halálesetek nagy része megelőzhető lenne, ha a közösségek tudnák, mit is kell ilyenkor tenni. Például, ha dörög, akkor azonnal fedezékbe kell vonulni, hiszen ha halljuk azt, akkor már veszélyzónában tartózkodunk. A zimbabwei falvakban gyakran a helyi gyógyítók, közösségi vezetők és tanítók a meghatározó hangok. Ha ők segítenek összekapcsolni a hagyományos tudást a modern ismeretekkel, sok életet menthetnek meg. A cél nem a hiedelmek felszámolása, hanem az, hogy mellettük megjelenjen a villámlás fizikai működésének ismerete is.

A villámlást nem mi emberek irányítjuk, ez a természet dolga. A mi dolgunk azonban az, hogy túléljük, és időben lépjünk, hogy ne érjen minket tragédia. A hagyomány mellé be kell férnie a korszerű tudásnak is.

Nyitókép:triff / shutterstock

Forrás: zmescience