Október 7. Kedd, Amália

Európa energiarendszerei hatalmas veszélyben vannak: ez az oka

Egyre több áramra van szükségünk. Ám ez Európa készletét igencsak megterheli.

Európa energiaellátása egyre nagyobb veszélybe kerül, mert a világ gyorsan melegszik és az időjárás is egyre szélsőségesebb. A klímaváltozás miatt több a hőhullám, kevesebb az eső, és sokkal melegebbek a nyarak. Emiatt egyre több ember használ légkondicionálót, ami sok áramot fogyaszt. Ez főleg a déli országokban jelent gondot, például Spanyolországban, Olaszországban vagy Görögországban, ahol nyáron már szinte elviselhetetlen a hőség. Ezekben az országokban a lakások hűtése miatt hatalmas mennyiségű energia fogy el, és ez a jövőben még tovább nőhet.

Európa energiaellátását nagyban leterheli a túlzott légkondi használat.
Európa energiaellátását nagyban leterheli a túlzott légkondi használat.   Fotó: Yury Nikolaev / Shutterstock

Európa forró országaiban limitálni kellene a légkondizást

Az elmúlt években már rengeteg áramot használtak el hűtésre. Néhány országban háromszor annyi áram kellett ehhez, mint tíz évvel ezelőtt. A probléma az, hogy az energiarendszer nincs felkészülve ekkora terhelésre. Ha mindenki egyszerre kapcsolja be a légkondit, akkor az túlterheli a rendszert és könnyen előfordulhatnak áramkimaradások. Ilyenkor egyes városrészekben akár teljesen le is állhat az áramszolgáltatás.

A hőhullámok nem csak a légkondik miatt jelentenek veszélyt. Az áramot termelő erőművek egy része vízre van utalva. Ha szárazság van és kevés a víz, akkor ezek az erőművek nem tudnak megfelelően működni. Vannak olyan erőművek is, amelyek vizet használnak a gépek hűtésére, de ha nincs elég víz vagy a víz túl meleg, akkor ezek sem tudnak elég áramot előállítani. A szélsőséges időjárás, például a viharok, a nagy szél vagy a villámárvizek szintén tönkretehetik az elektromos hálózatot, vagyis azokat a vezetékeket és berendezéseket, amik eljuttatják az áramot a házakba.

Észak-Európa területén sem jobb a helyzet

Északabbra is vannak gondok, nem csak a déli országokban. Igaz, ott kevesebbet kell hűteni a lakásokat, de ott is egyre melegebb a nyár, és egyre több ember vásárol légkondit. Így ott is nő az energiaigény, ráadásul az északi rendszerek sincsenek jobban felkészülve a hirtelen megugró áramhasználatra.

Az Európai Unió célja, hogy egyre kevesebb fosszilis energiát használjunk, vagyis olyan erőműveket, amik szénnel vagy gázzal működnek. Ehelyett inkább megújuló forrásokat akarnak használni, mint például a nap vagy a szél energiáját. Ez jó ötlet, mert ezek tisztábbak és kevésbé szennyezik a levegőt. Viszont az ilyen rendszerek kiépítése sok időbe és pénzbe kerül. Ráadásul az is gondot jelent, hogy a nap és a szél nem mindig akkor termel áramot, amikor szükség van rá. Például ha éjszaka van vagy nem fúj a szél, akkor kevesebb áram termelődik. Ehhez olyan rendszerekre van szükség, amik tárolni tudják az energiát, de ezekből még nincs elég.

Néhány ország már előrébb jár. Például Portugália sok nap- és szélerőművet épített, és már most is sokkal több tiszta energiát használ, mint korábban. Bezárták a régi szénerőműveket, és ezzel nemcsak a környezetet védik, hanem a jövő energiabiztonságát is. 

Nyitókép: Shutterstock/Rahayu footage

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Köpönyeg Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetik