Nem az, aminek hittük: a Salar de Uyuni tükörhatásának titkai

A turisták a  Salar de Uyuni-nál úgy érezhetik, mintha a felhők között járnának, a fotókon pedig a hegyek és az emberek kettős látványa kelti azt az illúziót, mintha a mennyország kapujában állnánk. Nem véletlen, hogy az Instagram és a közösségi oldalak tele vannak ezekkel a lenyűgöző képekkel. Csakhogy van egy apró csavar: nem állandó. Aki odautazik, nem biztos, hogy találkozik a legendás látvánnyal. A titok nyitja nem más, mint az eső. A tükörhatás ugyanis csak akkor alakul ki, ha a sómezőt megfelelő mennyiségű csapadék borítja. És ez a víz éppoly gyorsan el is párolog, mint ahogy megjelent.

A csapadék az oka a Salar de Uyuni tükrös hatásának

Ha az Instagramon barangolunk, szinte biztos, hogy találkozunk azzal a látvánnyal, amikor a felhők és a hegyek mintha a földön tükröződnének vissza, egy hatalmas égi tükörben. Ez a hely nem más, mint a bolíviai Salar de Uyuni, a világ legnagyobb sóvidéke. Sokan azt gondolják, hogy itt egész évben ez várja a turistákat – a valóság azonban ennél jóval szeszélyesebb. A sóvidék ugyanis csak akkor válik valódi tükörré, amikor megfelelő mennyiségű csapadék érkezik. A 10 ezer négyzetkilométeres terület ilyenkor néhány centiméter mély vízréteggel borítódik be, amely tökéletesen sima felszínt hoz létre. A fény visszaverődik róla, és úgy érezzük, mintha a felhők alatt, a végtelen égben sétálnánk. Csakhogy ez az állapot egyáltalán nem állandó, hanem rövid életű: általában csak január és március között, a csapadékos évszak csúcsán alakul ki.

Az eső az úr – de hamar el is tűnik

A Salar de Uyuni különlegessége teljes mértékben az esőtől függ. Amint elég víz gyűlik össze a felszínen, megjelenik a tükörhatás. Ez a varázslat azonban gyorsan múlik, hiszen a magasföldi sivatagos környezetben az erős napsütés és a száraz levegő naponta akár 2 milliméter vizet is elpárologtat. Mire április megérkezik, a víz nagy része eltűnik, a felszín ismét szürkésfehér, repedezett sómezővé változik.

Ritka, de előfordul, hogy a szokásos időszakon kívül is kialakul a tükörhatás. Például 2018 augusztusában egy szokatlanul erős vihar hozott annyi csapadékot, hogy a sóvidék újra vízbe borult – ez viszont inkább a kivétel, mint a szabály. Az eset jól mutatja, mennyire szoros kapcsolatban áll a jelenség az időjárással: ha nincs elég eső, nincs tükörhatás sem. A kutatások szerint ráadásul a csapadékmennyiség egyre kevésbé kiszámítható. Az El Niño és La Niña jelenségek határozzák meg, mennyi eső hullik az Andok fennsíkjaira, de a klímaváltozás miatt ezek is változékonyabbá váltak. Ez azt jelenti, hogy a jövő turistái lehet, hogy ritkábban láthatják majd a Salar de Uyunira jellemző varázslatos tükröződést.

Siess tehát, hogy még Te is láthasd ezt a csodát, mielőtt a klímaváltozás ezt is teljesen elrontja.

Nyitókép: Olga Kot Photo / Shutterstock

Forrás: zmescience