Az égbolt fölött zajló folyamatok sokszor láthatatlanok számunkra, mégis alapvetően meghatározzák mindennapjainkat. Egy friss kutatás most rámutatott arra, hogy az apró porszemek is óriási szerepet játszanak a felhők viselkedésében.
Kiderült, hogy a sivatagokból érkező por elősegíti a vízcseppek gyorsabb fagyását, ami nemcsak az időjárást, hanem hosszabb távon a klímaváltozást is befolyásolhatja. Ez a felfedezés egészen új megvilágításba helyezi a felhők és az éghajlat kapcsolatát – és arra is figyelmeztet, hogy a jövőben számolnunk kell a por hatásával.
Egy friss kutatás végre bizonyította, amit a tudósok régóta sejtettek: a sivatagi por nemcsak a szél hátán vándorol kontinenseken át, hanem aktívan beleszól az időjárás alakulásába is. A felhők tetején található vízcseppek ugyanis sokkal hamarabb megfagynak, ha porszemcsék vannak jelen a légkörben. Ez azért izgalmas, mert a tiszta víz akár extrém hidegen, mínusz harminc fok alatt is képes folyékony maradni – a por miatt viszont hamarabb alakul ki jégkristály.
A most publikált elemzés nem laborban, hanem a Föld légkörében mutatta meg ezt a jelenséget. A kutatók 35 évnyi műholdas adatot vizsgáltak át, különös tekintettel azokra a térségekre, ahol gyakran keveredik sivatagi por a felhőkkel. Az eredmény egyértelmű: minél több por volt a levegőben, annál nagyobb arányban alakultak ki jégkristályos, „fagyott tetejű” felhők. Nyáron, amikor a sivatagi szelek a legtöbb port emelik a magasba, a hatás különösen erőteljesnek bizonyult.
A felhők nemcsak látványosak, hanem bolygónk hőháztartásának egyik legfontosabb szabályozói is. A vízcseppeket tartalmazó felhők több napfényt vernek vissza az űrbe, így hűtik a Föld felszínét. A jégkristályokkal teli felhők viszont gyakran átengedik a napsugarakat, miközben a hőt bent tartják a légkörben, vagyis inkább melegítenek. Ez a most bizonyított kapcsolat a por és a jégképződés között új kihívást jelent a klímakutatóknak: a jövőbeli éghajlati modelleknek számolniuk kell ezzel a tényezővel is.
Ráadásul a klímaváltozás következtében egyre több terület válhat szárazabbá, ami több port juttathat a levegőbe. Ha ez valóban így lesz, a felhők viselkedése is átalakulhat, ami befolyásolja majd a csapadék mennyiségét, eloszlását és a globális hőmérséklet alakulását. Magyarán a kevés csapadék port okoz, a por szerepet játszik a jégképződésben, a jégképződés miatt pedig a felhők átengedik a meleget, így készülhetünk a forró időjárásra.
Nyitókép:Kelly vanDellen / Shutterstock
Forrás: zmescience