Titokzatos második Hold került közel a Földhöz – Mit találhattak rajta?

Ez nem sci-fi, hanem valóság: 2024-ben egy apró aszteroida majdnem két hónapig kísérte a bolygónkat, mielőtt továbbállt volna. A tudósok „mini-holdnak” nevezték el, az űripari vállalkozók pedig azonnal meglátták benne a lehetőséget: mi lenne, ha ezeket a vándor köveket nemcsak figyelnénk, hanem ki is használnánk? És itt jön a képbe az űrbányászat. A mini-holdak ugyanis nem csupán kődarabok: tele lehetnek arannyal, platinával, nikkellel és más olyan fémekkel, amelyekért a Földön hatalmas összegeket fizetünk. Egyes számítások szerint annyi érték lapul bennük, hogy akár az egész világgazdaságot képesek lennének felborítani.

Miért lenne ekkora kincs az aszteroidákban?

A Föld felszíne alatt már sok ritka fém elfogyott vagy egyre drágábban kitermelhető. Gondolj csak a napelemekhez, akkumulátorokhoz szükséges különleges fémekre – ezek ára folyamatosan nő. Csakhogy az aszteroidák egészen más történetet mesélnek: ezek az égitestek ősi időkből származnak, amikor a Naprendszer még formálódott. Bennük rengeteg fém található, amit a Föld magjába már „lehúzott” a gravitáció. 

ANASA egyszer kiszámolta: ha a legígéretesebb aszteroidákat kibányásznánk, minden egyes emberre a Földön több mint 100 millió dollárnyi fém jutna. Ez persze elsőre jól hangzik, de belegondolva: mi történne, ha hirtelen aranyból és platinából annyi lenne, mint kavicsból a folyóparton? Az árak bezuhannának, a gazdaság összeomolhatna. Szóval az űrbányászat nemcsak technikai, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is.

Mini-holdak: az aranyláz "könnyebb” célpontjai

A legtöbb aszteroida messze van: a Mars és a Jupiter közötti övben keringenek, ahova egy űrhajót eljuttatni elképesztően drága. De amikor egy kóbor aszteroida átmenetileg befogódik a Föld körüli pályára, minden megváltozik. Ezek a mini-holdak szó szerint az ölünkbe hullanak – nem kell hozzájuk évekig utazni, ott vannak pár százezer kilométerre. Ezért is kavart ekkora izgalmat a 2024-es eset. Több űrvállalkozás azonnal elkezdte tervezni, hogyan lehetne a következő alkalommal lecsapni a lehetőségre. Egyes ötletek szerint hálóval kéne befogni az aszteroidát, mások szétolvasztanák, hogy kiszedjék belőle a fémet. Őrültnek hangzik? Az űrkutatás történetében sok minden kezdődött őrült ötletként.

A bökkenő? Egyelőre nem tudjuk, mikor érkezik a következő mini-hold. Lehet, hogy jövőre, lehet, hogy tíz év múlva. És persze az is kérdés, hogy a technológiánk készen áll-e rá. Egy aszteroidára "leszállni" ugyanis sokkal bonyolultabb, mint a Holdra vagy a Marsra: nincs gravitáció, nincs légkör, és a kődarabok pörögnek, mint egy megvadult focilabda.

Vajon képesek leszünk okosan bánni ezzel a lehetőséggel, vagy az űrből is aranyláz lesz, ugyanazokkal a hibákkal, amelyeket itt a Földön már elkövettünk?

Nyitókép: FoxPictures / Shutterstock

Forrás: space.com