Szeptember 15. Hétfő, Enikő, Melitta

Ez a hatalmas algaszőnyeg veszélyt jelent az óceánra – Kétszer akkora, mint az USA

Idén májusban a műholdfelvételek egészen döbbenetes képet rögzítettek. Nyugat-Afrikától egészen a Karib-tengerig terjedő, több mint 37 millió tonnányi barna alga úszik szabadon az Atlanti-óceánon.


Ez az úgynevezett Great Atlantic Sargassum Belt, amely alig másfél évtizede jelent meg, mára azonban az óceán egyik legszembetűnőbb ökológiai átalakulásának jelképe lett. De mi a szerepe ennek a hatalmas algaszőnyegnek, és milyen hatással van ez az óceánokra?

A barna alga már veszélyt jelent.
A barna alga már veszélyt jelent. Fotó: Guajillo studio / Shutterstock

Egykor ritkaság volt, most már szabadulnának az algaszőnyegtől

A sargassum nevű hínárfaj korábban főként a Sargasso-tenger tápanyagszegény vizeiben fordult elő, és inkább ökológiai érdekességnek számított, mintsem jelentős tényezőnek. Az elmúlt években azonban valami alapvetően megváltozott. A növény hatalmas szőnyegeket alkot, és olyan területeken is elszaporodott, ahol korábban egyáltalán nem volt jellemző. A Florida Atlantic University kutatói szerint a fordulat kulcsa a megnövekedett tápanyagterhelés: a mezőgazdasági műtrágyák, a szennyvízkibocsátás és az ipari szennyeződések mind nitrogént és foszfort juttatnak a tengerbe. Ezek az anyagok szó szerint felturbózzák az algák növekedését, különösen a folyótorkolatok közelében.

A jelenség egyik fő mozgatórugója az Amazonas folyó, amely árvízi időszakban hatalmas mennyiségű tápanyagot szállít az Atlanti-óceánba. Amikor a vízhozam magas, a sargassum-telepek is látványosan gyarapodnak, száraz években ezzel szemben visszaszorulnak. Ez a szoros összefüggés jól mutatja, hogy a szárazföldi szennyezés ma már nemcsak part menti, hanem nyílt tengeri ökoszisztémákat is átalakít. 

Áldás és átok egyszerre

A lebegő algaszőnyeg több mint száz halfaj, rákfélék és teknősök számára biztosít élőhelyet. Ugyanakkor a túlzott mértékű elszaporodás katasztrofális következményekkel járhat. Amikor a sargassum tömegesen sodródik partra, rövid idő alatt elrothad, mérgező gázokat bocsát ki, roncsolja a korallzátonyokat, és halott zónákat hoz létre. A Karib-tenger és a Mexikói-öböl több partszakaszán évente milliókat költenek a strandok megtisztítására, miközben a turizmus és a helyi halászat is megsínyli az algainváziót...

Mivel a klímaváltozás fokozza a szélsőségeket – hol több, hol kevesebb csapadékot hozva a kontinensekre –, a kutatók attól tartanak, hogy a sargassum-öv minden eddiginél nagyobbra nőhet. Már most is több mint kétszer olyan hosszú, mint az Egyesült Államok teljes területe, ami valljuk be, rémisztő. 

És jön a kérdés, hogy mit tehetünk ezzel mi, emberek. A válasz egyszerű: ne szennyezzük a környezetünket. Ez a legégetőbb probléma, amelyet ha nem oldunk meg, számos negatív következménnye lszámolhatunk.

Nyitókép: Guajillo studio / Shutterstock

Forrás: zmescience

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Köpönyeg Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetik