Hamarosan eljön az idő, amikor nem a szél vagy a felhők döntik el, mennyi áramot termelünk. A tudósok szerint 2050-re óriási napelemek lebeghetnek Föld körüli pályán, és a világűrből sugározhatják ránk az energiát – éjjel-nappal, megszakítás nélkül.
A gondolat első hallásra mintha egy sci-fi filmből származna. Mégis, egy friss tanulmány szerint Európa energiaellátását alapjaiban változtathatja meg az űrbe telepített napelemrendszer, amely akár 70%-kal csökkentheti a drága akkumulátorok iránti igényt. A kutatók két NASA által tervezett koncepciót vizsgáltak: az egyik a több ezer tükröt mozgató úgynevezett „heliostat-sereg”, a másik pedig a Föld körül keringő, gigantikus napelemtáblák.
A Földön működő napelemeket jól ismerjük: a nappal és az időjárás szeszélyei határozzák meg a teljesítményüket. Éjjel nem működnek, télen gyengébbek, felhős időben pedig drámaian visszaeshet a termelés. A világűrben azonban állandó napsütés várja a paneleket – felhők, eső vagy sötétség nélkül.
Egy geostacionárius pályára telepített naperőmű gyakorlatilag megszakítás nélkül termelhetne áramot. A koncepció szerint a begyűjtött energiát először elektromossággá, majd mikrohullámmá alakítanák, amit hatalmas földi antennák, úgynevezett rektannák fognának fel, és vezetnék be az elektromos hálózatba.
Az elképzelés hátborzongatóan futurisztikus: több négyzetkilométeren elterülő vevőállomások, amelyek szinte láthatatlan energiát fognak a kozmoszból. Mégis, a kutatók szerint ez lehet az egyik legnagyobb áttörés a tiszta energia jövőjében.
Persze, a technológia előtt hatalmas akadályok állnak. Az árak egyelőre túl magasak, a rakétakilövések költségesek, az űrszemét pedig komoly veszélyt jelenthet az óriási napelemekre. Ugyanakkor a kutatók szerint az árak zuhanása, a újrahasználható rakéták és az űrtechnológia villámgyors fejlődése miatt a projekt közelebb áll a megvalósításhoz, mint valaha. Japán, Kína és az Egyesült Államok már dolgoznak saját programjaikon – ha Európa lemarad, könnyen mások árnyékában találhatja magát.
A legnagyobb kérdés, hogy 2050-re képesek leszünk-e felépíteni a világ első űrnaperőművét. Ha igen, az energiatermelés forradalma jöhet el: kevesebb szélerőmű és napelem a tájban, kevesebb akkumulátor, és szinte végtelen tiszta energia – közvetlenül a csillagok közül.
Ami ma még sci-finek tűnik, az holnapra lehet, hogy a konnektoraink mögött rejtőző valóság lesz – a kérdés csak az, ki építi meg először.
Nyitókép: Alones / Shutterstock
Forrás:zmescience