Őrült viharok, jéghideg tél – mit üzennek a népi megfigyelések júliusban?

A népi megfigyelések szerint a nyár derekán érkező viharok, esők nem csupán a hétköznapokat befolyásolták, hanem a télre is jóslatokat hordoznak. Vajon mit üzen 2025 júliusa? Az év legizgalmasabb néphagyományai most is szólnak – csak meg kell hallani őket.

Mit hoz a jövő? A júliusi népi megfigyelések megmondják

Július 13-a, vagyis Margit napja nem véletlenül kapta a „Mérges Margit” becenevet a régiektől. Ha ezen a napon zivatarral köszönt be az idő, az – a népi megfigyelések szerint – nem csak egy egyszeri időjárási kilengés. Aki ilyenkor dörgést, villámlást tapasztal, jobb, ha felkészül: még legalább másfél hónapig számíthatunk hasonló vihargyanús napokra. Ez pedig nem csak a nyaralók kedvét ronthatja el, hanem a termés minőségét is jelentősen befolyásolhatja. Az idei július közepi időjárás tehát nem csupán egy frontátvonulás – lehet, hogy egy egész időszak jellemzőit mutatja előre.

Július 15-én, Henrik napján a vallásos hagyomány a tizenkét apostolra emlékezett – de az égiekre figyelő gazdák más miatt is izgatottan lesték az eget. A hirtelen jött dörgést és zivatart „az apostolok oszlásának” nevezték, bízva abban, hogy amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is vonul. Hiszen ilyenkor már javában tartott az aratás, és minden villámlás újabb veszteség lehetett a földeken. Ugyanezen a napon a háziasszonyok is megkezdték a saját "időjóslásukat" – megsütötték az első kenyeret az új lisztből. Ha az szépen sikerült, bíztak benne, hogy a termés jó lesz, és a tél sem lesz szűkmarkú. Ha viszont a kenyér beszakadt, vagy nem sült át jól, az gyakran rossz előjelnek számított. 

Július második fele sem mentes a természeti jóslatoktól. Illés napja (július 20.) és Magdolna (július 22.) gyakran zivataros, és nem véletlenül tartották úgy, hogy ezeknek az esőknek ára van: kiluggatják a diót és a mogyorót, azaz csökkentik a termés minőségét és mennyiségét is. A sok csapadék ilyenkor már nem életet ad, hanem kárt okoz. A legkomplexebb jóslat azonban Jakab napjához (július 25.) kapcsolódik. Ilyenkor nemcsak az aktuális időjárást figyelték, hanem a télről is próbáltak következtetni: ha sok volt a felhő, havas telet vártak; ha erősen sütött a nap, akkor csontig hatoló hideget jósoltak. És ha esett is, meg sütött is a nap, akkor enyhébb, kevésbé zord télre számítottak. A régi gazdák szerint Jakab megmutatja, mi vár ránk karácsony környékén – csak érteni kell az üzenetét.

Mennyire szoktak beválni ezek a jóslatok?

A népi megfigyelések, bármennyire is régiek, sokszor meglepő pontossággal mutatják meg az időjárás alakulását – különösen akkor, ha több évszázad tapasztalata sűrűsödik beléjük. Ezeket nem légből kapott ötletek, hanem hosszú időn át megfigyelt összefüggések hívták életre: mikor, milyen idő volt, hogyan hatott a termésre, és milyen tél követte az adott nyarat. Bár a modern meteorológia sokkal precízebb eszközökkel dolgozik, még ma is előfordul, hogy egy-egy Margit-napi vihar vagy Jakab-napi napsütés tökéletesen igazolja a régiek bölcsességét. Az viszont fontos, hogy ezeket inkább „időjárási jeleknek”, semmint kőbe vésett jövendöléseknek tekintsük.

Nyitókép: Smart Calendar / Shutterstock