Az inváziós fajok megjelenését nagyon sok esetben nem vesszük elég komolyan. Nagyon kis lények is okozhatnak nagyon nagy változást, vagyis egy-egy invazív faj megjelenése olyan probléma, melyeknek hosszabb távon lesznek drasztikus hatásai.
kép: shutterstock
Ezt tapasztalhatja most az antarktiszi Signy-sziget, ahol az eredetileg Dél-Georgia szigeten, a szub-antarktiszi régióban élő, Eretmoptera murphyi tudományos névre hallgató rovar telepedett meg. A röpképtelen szúnyogfaj nem most érkezett, még 1960-ban jelent meg a szigeten, de elterjedése csak 1980-ra vált nyilvánvalóvá.
Ez a szúnyog nem szív vért, nem döngicsél, elpusztult szerves anyagokkal táplálkozik, azaz lebontó - így nem sok vizet zavar, legalábbis elsőre így gondolnánk. Csakhogy a táplálkozása folyamán az Antarktisz régiójában jellemzően igen lassú lebomlási folyamatokat 6-szorosára gyorsítja, ami komoly gondot jelent.
kép: eol.org
A szúnyog várhatóan több szigeten is megjelenik majd, és hasonlóan jár el, mint a Signy-n. Hogy ez mit jelent? A talaj tápanyagtartalma jelentősen megnő, ez pedig kedvez az inváziós növényfajoknak. Ezek eddig is eljutottak a régióba, nem ez az újdonság, de a zord körülmények között és a tápanyagban igen szegény talajban nem voltak képesek megtelepedni. Legalábbis eddig. A szúnyog megjelenése a klímaváltozás hatásainak jelentős gyorsulását hozza magával, ez pedig a helyi ökoszisztémákra nézve katasztrofális következményekkel jár majd, ráadásul erre már nem kell sokat várni...
kép: shutterstock
lead kép: birmingham.ac.uk