A Hunga Tonga–Hunga Haʻapai víz alatti vulkán kitörése a volt a történelem leghatalmasabbja ( a víz alatti vulkánok közül). A hatásai számos ponton szóltak bele még a mi életünkbe is, alakították át időjárásunkat, sőt, lehűtötték a Föld légkörét is.
kép: watchers.news
A tudósok még most is számos hatást vizsgálnak, melyek köthetőek a katasztrofális méreteket öltő kitöréshez. Ezek közt van az a jelenség is, mely a vulkáni tevékenység után a fél világon megzavarta a GPS műholdakat, és azok jelei elvesztek.
Az egyenlítő környékén ez a jelenség sokszor fordul elő. A Nap ionizálja a légköri gázok egy részét, így itt szabad elektronok keletkeznek. Az elektronok kis buborékokat képesek létrehozni, melyekben nem ionizált gáz található, ezek a buborékok pedig bezavarnak a jeltovábbításba. Az úgynevezett plazmabuborékok jellemzően akkor jönnek létre, mikor az elektronok egyszerre nagy számban, valamilyen változáson mennek keresztül. A jelenség persze nem csak az egyenlítőnél figyelhető meg, de a legtöbb esetben ide kötődik.
kép: watchers.news
A gigantikus kitörés azonban bezavart az ionoszférába is, így pedig plazmabuborékok jöttek létre. Ennek köszönhetően a műholdas kommunikáció akadozott, azaz a Hunga Tonga–Hunga Haʻapai kitörése még a kommunikációnkban is képes volt zavart kelteni.
kép: Sipa US - Alamy
lead kép: Tonga Geological Services