Társas kapcsolatok és kommunikációs kihívások a munkahelyen (x)

PR-tartalom

A kommunikáció elengedhetetlen része mindennapjainknak. Kéz a kézben jár a szocializációs folyamatokkal. Másképp fejezzük ki magunkat munkahelyen, baráti társaságban, szüleink előtt, illetve szülőként gyerekeink előtt. Nagyon széles spektrumról beszélhetnénk, de hogy egy mindenki életében szerepet játszó területről értekezzünk röviden, lássuk a munkahelyi kommunikáció ismérveit.

A munkaerőpiacon belül számos tényezőt kell figyelembe vennünk. Például nem mindegy, hogy egy adott munkahelyen mekkora a dolgozók létszáma. A kereskedelmen belül kiragadott példa alapján a nagyobb áruházak például Auchan, Tesco teljesen más kommunikációs formákat alkalmazhatnak, mint egy kisebb üzleten belül, ahol mondjuk, van egy tulajdonos és egy alkalmazott.

A hangsúlyt most a nagyobb vállalatok kapják. Vizsgáljuk meg, hogy egy nagyobb szervezeten belül milyen szervezeti szocializációs folyamatok történhetnek.

Mielőtt ezt kielemeznénk, érdemes definiálni a szervezeti szocializáció fogalmat: „A személy a szervezeti szerephez és a szervezetben való részvételhez szükséges társas tudást, értékeket, képességeket és elvárt viselkedést elsajátítja.” (Forrás: Munka- és szervezetpszichológia tananyag. Készítette: Bodnár Éva, Kovács Zoltán, Sass Judit. 2011) Tehát az a cél, hogy olyan attitűd-, szokás-, és értékalap jöjjön létre, ami során hatékony együttműködés alakuljon ki, segítse az integritást, és megfelelő módon történjen a kommunikáció.

Minden szervezetben szükség van valamiféle rendszerre. A szervezet különböző módszereket alkalmazhat ennek kialakítására. A legtöbb helyen az új tagok bevonását valamilyen szisztéma szerint végzik. Ekkor megtanulja az újonnan belépő személy, hogy hogyan illeszkedhet be egy csoportba, milyen stílusban kommunikáljon, és az ügyeivel kapcsolatban kihez fordulhat. Egy szervezeten belül nagy szükség van a kiszámíthatóságra, mert ha nincsenek egyértelműen letisztázva a dolgok, akkor a tényleges munka helyét könnyen átveszi az egyéb kapcsolatok kialakítása, a politizálás, a kommunikációs zavarok, ami által akár bizalomhiány is kialakulhat.

A munkahelyi szocializációt három szakaszra oszthatjuk fel:

Az előzetes szocializáció. Ez az első munkába állásig tartó időszakot jelöli, az alkalmazkodás szakaszát. Mielőtt kilépünk a nagybetűs életbe, iskolában, barátok között és családon belül információt szerzünk az általános elvárásokról, értékrendekről. Ezt másképp nevezhetjük „beavatásnak” is. Az első szakaszba sorolhatunk minden olyan folyamatot, ami során az ember vagy tudatosan, vagy tudattalanul szerezhet magáról ismereteket (mint például milyen szerepet tudna betölteni a munkaerőpiacon). Később ezek tovább csiszolódhatnak, amikor a választott pályájával kapcsolatban végez el különböző képzéseket.

A második szakaszban, ahol a „beavatás” zajlik, a személy kialakítja a munkahelyen belül a szerepét. Építi a kapcsolatait, a pozícióhoz köthető elvárások letisztázódnak, és megpróbálja összehangolni a szervezet és a saját kitűzött céljait.

A „letelepedés” során pedig további feladatként jelenik meg a munka-magánélet egyensúly kialakítása és a munkahelyi konfliktusok kezelése.

Az új emberek beilleszkedését a szervezeti szereplők segíthetik különböző módokon, például mentorálással. Ez nagy segítség lehet az új dolgozó számára, az atyáskodó mentor egyfajta iránymutatást ad és segítséget nyújt, ha a felsőbb vezető valamilyen oknál fogva nem érhető el. Ezenkívül beavathatja az új jelöltet a szervezeti kultúrába, a cég szokás- és hiedelemrendszerébe.

Ez rámutat arra, hogy a vezetők által irányított rendszer és a nem vezetői szinten lévő kollégák információátadása ki tudják-e egészíteni egymást. Különböző kutatásokon keresztül vizsgálták, hogy a munkacsoporton belül történő szocializáció fontosabb-e, mint a szervezeti szocializáció. Megvizsgálták a munkacsoport és a szervezet közötti beilleszkedések kapcsolatát külön-külön. A kutatásnak az lett az eredménye, hogy mindkét szinten történő beilleszkedés nagyban meghatározza a munkával való elégedettséget. Továbbá befolyásolja, hogy az új munkavállaló mennyire érzi magát jól az új munkahelyen, ami hatással van a dolgozó minél hosszabb jelenlétére a szervezetnél.

Összességében megállapítható, hogy a munkahelyi szocializáció különböző folyamatokból áll, és akár új tagot szeretnénk integrálni a szervezetbe, akár már ott lévő dolgozóként kell egy új tagot elfogadnunk, senkinek sincsen könnyű dolga. Fontos, hogy a szervezet adjon ennek a folyamatnak egy „keretet”, de hagyni kell, hogy az egyén informálisan is, saját magától tudjon beilleszkedni az új környezetébe.

Képek forrása: pixabay.com