A fejlődés és túlélés záloga az alkalmazkodás. Csak akkor és csak ott képes egy-egy faj, vagy tulajdonképpen maga az élet megmaradni, ahol képes alkalmazkodni a körülményekhez. És ez nem egy egyszeri kihívás, a folyamatos változásokkal is tudni kell együtt élni, hiszen egyetlen biztos pont van a természetben, ez pedig maga a változás.
Az élet így kénytelen alkalmazkodni az emberi tevékenységekhez is, a szennyezéshez, mely az ember sajátja. A műanyagok elterjedése és egyre nagyobb léptékű megjelenése a természetben az életet is alkalmazkodásra kényszerítette.
Egy friss kutatás megdöbbentő dologra mutatott rá. Azt tudtuk, hogy léteznek olyan mikrobák, melyek egyes enzimjei képesek lebontani bizonyos műanyagokat. Az átfogó kutatás rámutatott, hogy ezekből a mikrobákból mostanra sokkal több lett, egyre több lény képes a műanyagok bontására. Gondolhatnánk, hogy egy adott enzim elterjedése nőtt meg, de nem erről van szó.
A műanyag bontására képes lények enzimjei közt 60% olyan, amit a tudósok eddig egyáltalán nem is ismertek, és mostanra a műanyagok 10 csoportjának bontására képesek. Számuk pedig nem csekély: 200 millió gént vizsgáltak át, és 30 000 olyan enzimet találtak, mely képes a műanyagok bontására.
Ez nem csak azért jól hír, mert az alkalmazkodás és a lebontás megindult, és komoly léptékeket kezd ölteni. Azért is jó, mert a gének segítségével a műanyagok kezelése is változik, az újrahasznosításuk sokkal hatékonyabb és sokkal kevésbé szennyező módon oldható meg – nem utolsó sorban pedig olcsóbban, mint eddig.
képek és lead kép: shutterstock