Újabb oxigénhiányos helyzet alakulhat ki a Mexikói-öbölben

A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration – NOAA) kutatói, a napokban publikálták az előrejelzéseiket, miszerint a Mexikói-öbölben évente előforduló hipoxiás helyzet (oxigénhiányos állapot) magasan az átlag felett tetőzhet. A becslés szerint 17000 km² nagyságú területet érinthet, ami körülbelül Magyarország területének az ötödével egyezik meg.

Az amerikai sajtó a jelenségre csak "dead-zone" azaz a halál zóna kifejezést használja az érintett területekre. Létrejötte a városi és a mezőgazdasági területeken folytatott, emberi tevékenységekből származó túlzott tápanyagszennyezésből ered. A Mississippi folyón keresztül a felesleges tápanyagok eljutnak az öbölbe, majd pedig az algák növekedését stimulálják. A folyamat végére az algák elpusztulnak, amelyek lebomlásuk alatt az óceán mélyebb részeire süllyedve felhasználják az adott rész oxigén készletét.

Egyes fajok képesek kiúszni az oxigénhiányos területről, azonban azok, akik nem képesek időben reagálni vagy képtelenek elmozdulni a helyükről, az alacsony oxigéntartalomba belepusztulnak. A halott zóna nem csak a tengeri élővilágra van negatív hatással, hanem a kereskedelmi és a szabadidős halászatot is jelentősen károsítja.

A Mississippi folyó vízgyűjtő területe az Egyesült Államok szárazföldi részének 40%-át lefedi, és 22 államot keresztez. A következő kép bemutatja, hogy a folyó vízgyűjtőjén mi az adott fő földhasználati kategória: mezőgazdaság (sárga), fejlett városi ipari környezet (piros), természetes (zöld).

Az érintett terület nagyságát tovább fokozhatja a térségben kialakuló jelentősebb időjárási események, például a hurrikánok vagy a trópusi viharok, amelyek az óceánvízét jelentősen megkeverhetik. Az elmúlt évek pusztítását tapasztalva pár éve egy erre szakosodott munkacsoport is alakult, akiknek az elsődleges céljuk az, hogy a következő öt évben átlagosan 5 000 km² maximalizálják a halál zóna területének nagyságát.

lead kép: maritimecyprus.com