A Földben ejtett sebek gyógyulása nagyon lassú folyamat, főleg akkor, ha a kiváltó okokat nem orvosoljuk. A nyár eljöttével az egyik ilyen seb, melyre minden évben nagyobb és nagyobb figyelmet kell szánni, az ózonpajzs, illetve az azon tátongó lyuk/lyukak
Több is van?
Igen, sajnos az ózonréteget érintő káros hatások nem csak az Antarktisz felett eredményeztek egy nagyjából Észak – Amerika méretű lyukat. Több kisebb rés is keletkezett ezen a pajzson, melynek rendeltetése, hogy a napból érkező, károsnak titulált UV sugarakat visszaverje. A titulált szó használata sem véletlen, hiszen ha ezek a sugarakakadálytalanuljutnánakbolygónkra, felperzselnék azt, amit valószínűleg mi, emberek sem élhetnénk túl.
kép:en.wikipedia.org
Az oxigénnek ez akülönlegesformálja, vagyis az ózon (O3) sérülékeny anyag, melyre az emberi tevékenységek közül az úgynevezett CFC gázok tették a legrosszabb hatást. A hajtóanyagnak használt gáz ugyanis szétrombolja az ózonmolekulát, ezzel pedig lukakat okoz a pajzson, melyet ez az anyag alkot.
Harcban a CFC ellen
Hogy mekkora a baj, azt nagyon jól mutatja, hogy nemzetközi összefogással a CFC gázokat 1980-ban korlátozták, és betiltották, hogy a már akkor is jelentősproblémátorvosolják. Ahhoz, hogy ennek a cselekedetnek eredménye is legyen,több, mint20 évet kellett várni.
Mostmár azonban elmondható, hogy azózonpajzs lassan, de biztosan regenerálódik. A CFC kibocsátás betiltása kimutatható módon javított a 18 kilométeres magasság feletti ózonrétegen, de szerencsére más folyamatok is segítették a hatást. 10 és 18 kilométer között ugyanis a sztratoszféra szelei is komoly segítséget jelentettek, hiszen eloszlatják a főleg az egyenlítő környékén keletkező ózont, mely így nem jut olyan magasságokba, ahol a molekula szétesne.
kép:youtube.com
Jó úton haladunk
Igen, most már lehet örülni, de még csak visszafogottan. A javulás tény, és ha minden jól halad, akkor talán unokáinknak már nem kell állandóan 50+faktorszámú krémekkel kenni a testüket, ha csak kilépnek az ajtón.
Aza nagyjából 24 milliónyéztekilométereslyuk, mely az Antarktisz felett terül el, még megvan, ám ha minden ilyen jól halad (és az olyan természeti jelenségek sem kavarnak be, mint alégkört kénnel elárasztófolyamatos vulkánkitörések), akkor 2030 és 2070 között elérhetjük, hogy az ózonpajzs állapota elérhesse az 1980-as szintet, ami már nagyon komoly javulást jelentene.
lead kép:nationalgeographic.com