Jó úton haladnak a magyarok, ha szemétről van szó

Ha az európai statisztikákat nézzük, akkor viszonylag kevés olyan adat van, ami örömteli lenne ránk nézve. Most azonban az Eurostat hírei alapján igencsak szívmelengető információhoz jutottunk: az EU-ban csak négy nemzet termel kevesebb szemetet, mint mi!

Zero Waste

A bolygó megmentése érdekében a szemét termelését is vissza kell fognunk, hiszen a hulladék kezelése, égetése, gyűjtése, semlegesítése és újrahasznosítása is rengeteg energiával jár, amit - ha ügyesek vagyunk – akár teljesen el is lehetne felejteni, de minimalizálni mindenképpen.

Ehhez arra kell figyelni, hogy ne termeljünk egyáltalán hulladékot. Annyira nincs is nehéz dolgunk, hiszen az Eurostat adataiból kiderül, hogy hazánkban az emberek naponta kb. 1 kg hulladékot hoznak létre. Ez elég nagy szám, hiszen éves szinte fejenként már tetemes mennyiség (a hivatalos adat szerint 385 kg/fő/év). Azoknak is megéri a hulladékmentes élet, akik kevesebbet foglalkoznak a környezetvédelemmel, hiszen ez a pénztárcájukon is erősen érezteti a hatását.

kép:reddeer.ca

Vannak olyan hulladékok, melyekhez ingyen jutunk hozzá, és egyetlen használat után dobjuk is ki őket. A műanyag zacskók, szívószálak és fültisztítók mindemellett feleslegesek is, hiszen mind helyettesíthető olyan eszközzel, melyet többször is könnyedén fel lehet használni. Az olyan hulladékok pedig, mint például a csomagolások, csak drága kellékek, amik a legtöbbször teljesen feleslegesek. A húsok, a zöldségek, vagy éppen a gyümölcsök csomagolásait ugyanis meg kell vennünk, de használni semmire nem tudjuk őket. A húsokat ételhordóba is kiméri a hentes, a zöldségeket, gyümölcsöket pedig vászon tasakokban tökéletesen lehet szállítani.

A szemét gondja

Aki azt hiszi, hogy a hulladék nem jelent különösebb gondot, hiszen elviszi a szemetes, az nagyot téved. A nyugati civilizációk hulladéktermelése döbbenetesen nagy (a ciprusiak például 637 kg szemetet hoznak össze fejenként egy évben, és ezzel nem is ők az elsők az EU-ban), és bizony a kezeléséhez nincsenek meg sem az erőforrások, sem az akarat. Egyszerűbb és olcsóbb a szemét jelentős részét külföldre eladni, ahol aztán részben újrahasznosítva visszavásárolhatja az ember.

kép:nationalpost.com

Sajnos a magyarok az EU statisztikái szerint 12. helyen állnak az élelmiszerpazarlás terén, ami nem jó hír. Ez a fajta „hulladék” a tökéletes példája annak, amikor értéket dobálunk a szemétbe. Nem csak azért, mert az ételeket megvettük, időt és energiát szántunk az elkészítésükre, és végül mégis a szemétben végzik. Azért is szörnyű nagy pazarlás ez, hiszen az élelmiszereket elő is kell állítani, és többek között a húsipar termékei komoly befolyással vannak a klímaváltozásra is. Nem utolsó sorban pedig azt is hozzá kell tenni, hogy a szerves hulladék – jóformán a hús kivételével minden – komposztálható, így a fontos tápanyagok visszajuthatnak a talajba, amint nem műtrágyával kell feljavítani. Ha a hulladékot minimalizáljuk, a szerves anyagokat pedig körforgásos rendszerben alkalmazzuk, az nem csak a pénztárcánknak, de a bolygónak is hatalmas segítség, vagyis a saját életünket biztosítjuk vele!

lead kép:2ser.com