Vajon hogyan jelent meg az élet a Földön? Egy elmélet szerint, amit már több hollywoodi produkció is feldolgozott, az életet egy aszteroidának köszönhetjük, amivel kezdetleges életformák érkeztek a bolygóra.
Földönkívüliek vagyunk?
Az elmélet alapján azt kell, hogy mondjuk, mind Földönkívüliek vagyunk. Persze nem az arcra mászós, hasból kirobbanós tojásrakós fajta, de tény: ha valóban egy aszteroida szállította az életet, akkor bizony nem erről a bolygóról származunk.
Ez pedig azt is jelenti, hogy a világűrben bizony létezik legalább egy olyan bolygó, melyen élet van, méghozzá a miénkhez hasonló. Hogy ugyan olyan lenne, annak nagyon kicsi a valószínűsége, hiszen a bolygónk egyedi sajátosságai alakították ki az életet olyannak, amilyennek ma ismerjük. Ahhoz, hogy hasonló emberekkel találkozhassunk a majdani űrutazásaink során, szinte tökéletes másolatának kéne léteznie a Földnek.
kép:dailymail.co.uk
A pánspermia elmélet – amely a Földi életet egy másik bolygóról eredezteti – leginkább a Mars esetében elképzelhető. Innen ugyanis könnyedén érkezhettek olyan kőtömbök, melyek alkalmasak voltak arra, hogy néhány millió évig megóvjanak olyan baktériumspórákat, melyek azután a Földön az evolúció útjára léptek. A Mars évmilliókkal ezelőtt nedves és meleg hely volt, vagyis az elmélet egyáltalán nem lehetetlen!
Utazás a Föld felé
Ahhoz, hogy egy sziklatömb megvédhessen egy mikroorganizmus a kozmikus sugárzástól, legalább 3 méteresnek kell lennie, illetve ennél is nagyobbnak. Ez a méret már alkalmas arra, hogy az igen ellenálló életformák akár 10 millió évig is sodródjanak a világűrben. Ennyi idő pedig már elegendő lehet arra, hogy a marsi kőzetek a Földre jussanak.
Mindenki Földi?
Ha hozzánk egy aszteroida szállította az életet, akkor miért ne lehetne az is elképzelhető, hogy a Földről is szállított el életet néhány kirepülő szikladarab? A pánspermia elmélet fordítottja legalább annyira elképzelhető, mint az eredetie. Igen, lehetséges, hogy a Földre „csak” érkezett az élet, de az is elképzelhető, hogy itt van a bölcső, innen indult útjára (talán újra) az élet.
Ahogyan azt már írtuk, 3 méternél nagyobb szikla alkalmas lehet az élet szállítására. A Föld történetében pedig volt néhány olyan becsapódás, melynek során bizony tetemes mennyiségű anyag jutott ki a világűrbe, megcélozva a Marsot, vagy éppen a Jupiter holdjait, az Európát, esetleg a Titánt.
kép:outerplaces.com
65 millió évvel ezelőtt egy ilyen aszteroida becsapódás ugyan a földi életet majdnem teljesen kipusztította, ugyanakkor közel 70 millió tonna kőzetet repített ki az űrbe. Az Európa – mely az egyik legalkalmasabbnak tűnik az élet megtelepedése szempontjából – távoli égitest, a törmeléknek évmilliárdokat is utaznia kell, hogy eljuthasson ide. De ha 3 méteres szikla 10 millió évre biztosíthatja a túlélést, akkor mit tudhat egy 300 méteres, vagy ennél is nagyobb tömb. Ráadásul az Európára nagyjából 20 millió tonna földi törmelék juthatott el csak a dinoszauruszok kipusztulását okozó esemény után.
Azt is hozzá kell tenni, hogy a 65 millió évvel ezelőtti becsapódás az óceánba történt, vagyis a törmelék kilökődés szempontjából nem is ez volt a legideálisabb. A bolygó, és az élet történetében azonban számtalan kisebb – nagyobb becsapódás történt, és ezek egy jórésze szárazföldet ért, amivel a kilökődő anyag mennyisége sokmillió tonna rúghat. Így nem is olyan elképzelhetetlen, hogy a világűrben több világ több életének csírái utaznak, alkalmas bolygót keresve a megtelepedésre.
lead kép:gobeyondpink.com